A KPMG Energetikai és Közüzemi Hírlevelében szakértői anyagokat, rövid elemzéseket és iparági információkat osztunk meg.
2023 Q3 kiemelt eseménye – szakmai vélemény
Az Európai Bizottság 2023. március 14-én tette közzé a javaslatát az EU villamosenergia-piacának 2050-ig tartó reformjára. A javaslatot egy 2023. január 23. és 2023. február 13. közötti nyilvános konzultációs időszak előzte meg, amelynek során számos érintett szereplő véleményezte és osztotta meg nézeteit a tervezettel kapcsolatban. A reform folyamata 2023. október 17-én ismét mérföldkőhöz ért, mert számos esetben előrelépések történtek és a korábbi német-francia nézetkülönbségeket véglegesítették, így a reformot tervezetten a jelenlegi uniós törvényhozási cikluson belül, 2024. júniusig véglegesíthetik.
A javasolt fejlesztési lehetőségek közül kiemelendők
- a rövid távú villamosenergia-piacok folyamatos harmonizációja és integrációja;
- lépések a jobban működő határidős piacok felé;
- hosszabb távú szerződéskötések támogatása a kapacitás mechanizmusokon (Capacity Remuneration Mechanisms);
- a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokon (PPA) és az árkülönbözetre épülő szerződéseken (Contract for Difference - CfD) keresztül;
- valamint a Tiszta Energia Csomag által bevezetett fogyasztói oldali innovációk felgyorsítása.
A tartalmi fejlesztések három cselekvési területet foglalnak magukban:
- a fogyasztók védelme a változékony energiaárakkal szemben;
- az energiaköltségek stabilitásának és kiszámíthatóságának növelése (az EU gazdasági versenyképességének növelése érdekében)
- a megújuló energiákba történő beruházások fellendítése (az orosz tüzelőanyagokkal szembeni európai kitettség csökkentése érdekében).
A jelenlegi spanyol EU-s elnökség sikeresen tudta egymáshoz közelebb hozni az eltérő francia és német állapontokat a CfD szerződések részletei kapcsán, amelyek lényegében a megújuló és nukleáris alapú villamosenergia-termelés fő támogatási formáját jelenthetik 2027-től (az eredeti német álláspont az volt, hogy erre a támogatási formára csak az új, megújuló alapú termelők legyenek jogosultak, míg a francia álláspont pedig az, hogy ezt a támogatást lehessen felhasználni meglévő nukleáris kapacitások modernizálása során is). A garantált árszint (ún. „strike price”) a jelenlegi egyeztetések alapján 60 EUR/MWh és 80 EUR/MWh óra közötti sávban várható.
A fogyasztók védelme a változékony energiaárakkal szemben
Az első cél elérése érdekében a javaslat előirányozza a fix áras, valamint a dinamikus árazású szerződésekhez való hozzáférés jogát, valamint a jobb szerződéskötéshez szükséges információkhoz való jogot, lehetőséget biztosítva mind a kockázatkerülő, mind a kockázatvállaló fogyasztók számára az előnyösebb szerződések megkötéséhez. A javaslat támogatja továbbá a háztartások és a kis- és középvállalkozások hozzáférését egy meghatározott típusú szabályozott kiskereskedelmi árhoz. Kiemelt jelentőségű cél továbbá az ipar energiaellátásának stabilizálása is a hosszabb távú szerződéskötések támogatásán keresztül.
Az energiaköltségek stabilitásának és kiszámíthatóságának növelése
A javaslat egyrészt a rövid távú piacok működésének optimalizálását célozza, például a napon belüli és másnapi piacok minimális ajánlattételi méretének csökkentésével a likviditás javítása érdekében. Másrészt arra törekszik, hogy javítsa a piaci hozzáférést a stabilabb hosszú távú szerződésekhez (PPA-k és CfD-k) és a határidős piacokhoz, segítve ezzel az energiaintenzívebb ágazatok energiaköltségeinek szinten tartását.
A megújuló energiákba történő beruházások fellendítése
A PPA-k és CfD-k stabil árakat biztosíthatnak a fogyasztóknak és megbízható bevételeket a megújuló energia-termelőknek (csökkentve a pénzügyi kockázatot és csökkentve a tőkeköltséget), hozzájárulva ezzel a megújuló energiaforrások elterjedésének megháromszorozására vonatkozó célkitűzéshez, összhangban az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) céljaival.