Élőben az IFRS 9-ről: az első banki közzétételek

Az elmúlt néhány évben az IFRS 9 kétségtelenül az egyik legfontosabb napirendi pontként szerepelt a bankok és szabályozóik életében. A beszámolási időszak kezdetével végre bepillantást nyerhetünk a standard bevezetésének hatásaira. Több európai bank is közzétett releváns információkat: ezeket követve élőben figyelhetjük az IFRS 9 első alkalmazásának számszerűsíthető, illetve kvalitatív hatásait.

A vizsgált bankok közül egy már nyilvánosságra hozta a 2017. évi pénzügyi kimutatásait, részletesebb leírást adva a standard besorolás és értékelésre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról, valamint az értékvesztés új követelményeinek implementálásáról.

Fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban a bankok számára előnyt jelent, hogy szabályozási célokra nem kell az IFRS 9 bevezetésének teljes pénzügyi hatását 2018. január 1-jén megjeleníteni – ezzel a lehetőséggel több bank is élt az áttéréskor. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan bővülnek majd az erre vonatkozó közzétételek az elkövetkezendő hónapokban.

A cikk címére kattintva további információkat olvashatnak az első banki közzétételekről.

 

Útmutató az éves pénzügyi kimutatásokhoz: illusztratív közzétételek biztosítók számára 

Megjelent a KPMG illusztratív közzétételeire vonatkozó kiadványsorozatának legújabb része, amelynek célja, hogy segítse a biztosítókat a 2021. január 1-jén hatályba lépő standardok értelmezésében, valamint a pénzügyi kimutatások elkészítésében. 

Fontos hangsúlyozni, hogy az útmutató közzétételi követelményeket fogalmaz meg, és csupán példaként szolgál az IFRS 17 Biztosítási szerződések és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok kezdeti alkalmazásához. Természetesen mind az IFRS, mind pedig annak értelmezése idővel változik, így ez az útmutató nem helyettesíti a standardokra vonatkozó releváns értelmezést. 

 

Az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó közzétételi elvárások 

Az IFRS 9 alkalmazását bizonyára minden gazdálkodó egység részéről komoly felkészülési folyamat előzte meg, hiszen nemcsak a pénzügyi instrumentumok besorolására vonatkozó szabályok változtak meg jelentősen, hanem az értékvesztés számszerűsítésének követelményei is. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk a 2018. évi pénzügyi kimutatások elkészítéséig. Az IAS 8 (a számviteli politikákra, számviteli becslésekre és hibákra vonatkozó standard) 30. bekezdése alapján a gazdálkodó egységeknek 2017. évi pénzügyi kimutatásaikban ugyanis közzé kell tenniük azt a tényt, ha egy már kiadott, de nem hatályos új standardot – esetünkben az IFRS 9-et – még nem alkalmaznak. 

 

Hab az IFRS tortán – Változások az MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásban 

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hitelintézetek, hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek, illetve a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások új, IFRS 9 alapján átdolgozott adatgyűjtéseit. A legfontosabb tudnivalók elérhetők a blogunkon. 

 

Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra 

A 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk. Kérdés azonban, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően átáll az IFRS-ek alkalmazására – hogyan érintik az új bevétel standard által hozott változások. 

 

A FINREP-táblák változásai az IFRS 9 standard bevezetésével 

Az új, IFRS 9 standard szerinti FINREP-táblák kitöltési követelményei 2018. január 1-jétől alkalmazandóak, így a felügyeleti elvárásokra is reagálva (2017/1443-as végrehajtási rendelet a felügyeleti adatszolgáltatás módosításáról) fontos összefoglalni az adatszolgáltatási struktúra és az új standard szemléletéből adódó FINREP-táblák kitöltési követelményeit, kiemelve a főbb változásokat és a könyvvizsgáló szerepét az adatszolgáltatásokkal kapcsolatban. 

 

Felkészülés az új lízingsztenderd bevezetésére – áttérési lehetőségek 

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel sztenderdekre történő átállás mellett a társaságokra az elkövetkező időszakban újabb feladat vár: az új lízingsztenderd, az IFRS 16 bevezetése. A 2016-ban kibocsátott standardot a társaságoknak 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazniuk (az előalkalmazás megengedett, amennyiben a társaság már alkalmazza az IFRS 15-öt), így elengedhetetlen, hogy minél hamarabb elkezdjék a felkészülést, megismerjék az IFRS 16 előírásait. 

 

Új Koncepcionális keretelvek – milyen következményekkel jár az alap tézisek újradefiniálása? 

Az IFRS-ek alapjául szolgáló Koncepcionális keretelvek sok esetben megfelelő iránymutatásként szolgálnak, de egyre több olyan esettel találkoznak a sztenderdalkotók is, amelyek szükségessé tették az alapvetések felfrissítését. Milyen következményekkel jár az újítás? A legfontosabb tudnivalókat tartalmazza új blogbejegyzésünk.