Adóriadó

A kormány 2023. október 31-én a parlament felé benyújtotta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben foglalt legfontosabb változásokat a következőkben foglaljuk össze.

Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény felbomlása következtében megfogalmazott változások

Az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezések tervezett módosítása folytán az egyéb jövedelemnek minősülő alacsony adókulcsú állambeli értékpapírból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint ilyen társaság által fizetett kamatra. E módosítás értelmében- például az Egyesült Államokból származó - , az előzőekben nevesített jövedelmekre a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó szabályai lennének alkalmazandók, hatályos kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény hiányában is.

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó rendelkezések is módosításra kerülnének, mely alapján az egyezmény hiányában az OECD tagállamban – például az Egyesült Államokban - megkötött ügyletekre a továbbiakban is alkalmazhatóak lehetnek az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szabályok.  

A tervezett módosítások szintén érintik a külön adózó jövedelmek esetében a külföldön megfizetett adó beszámításának szabályait. A tervezett módosítás értelmében a belföldi illetőségű magánszemély által a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelme - különös tekintettel az osztalék - esetében lehetőség van a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó beszámítására, azonban a fizetendő adó a beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál. A belföldről származó jövedelmek esetében ugyanakkor a külföldön megfizetett adó beszámítására a jövőben nem lenne lehetőség.  

Hasonlóképp kerülhet módosításra az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében felmerülő külföldön megfizetett jövedelemadó beszámítása. A módosítás következtében a jövedelemszerzés helye szerinti külföldről származó jövedelem esetében a beszámításra a korábbi szabályok értelmében továbbra is lehetőség lenne. Ugyanakkor, ha a jövedelem a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származik, a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó a belföldi kötelezettséggel szemben nem beszámítható.

A törvénytervezet a korábbi évi egyről, évi három alkalomra növelné az egyes meghatározott juttatásként adható csekély – a minimálbér 10%-át meg nem haladó - értékű ajándékok gyakoriságát.

A tervezet értelmében továbbá adómentesnek számítana a juttató által reprezentációs, illetve nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint csekély értékű, illetve üzleti ajándékként juttatott eredetmegjelöléssel ellátott és oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék. Az adómentesség további feltételét képezné a juttató – a beszerzés forrása és felhasználás módjának alátámasztására alkalmas - nyilvántartás vezetésének kötelezettsége.

Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások esetében a jövedelmet és a közterheket a kifizetőnek a most alkalmazandó havi kötelezettség helyett negyedévente kellene bevallaniuk és megfizetniük. 

Kiegészül a járulékalapot képező jövedelem – adóztatási jog hiányának fennállása esetére – vonatkozó szabálya azzal, hogy a járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) alapja a harmadik ország állampolgárának Magyarországról való kiküldetése esetén a tárgyhónapban megszerzett jövedelme. A nevesített személyi kör vonatkozásában tehát megszűnik a kiküldetés esetében kizárólag az alapbérre, de legalább a bruttó átlagkeresetre vonatkozó kedvezményes járulékalap szabálya.

Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a módosítások folytán szociális hozzájárulási adónak minősülne.

Pontosításra kerülnének a Szociális hozzájárulási adó általános mentességi szabályai. A módosítás értelmében egyértelműsítésre kerül, hogy a korábbi magyarországi – biztosítási jogviszonnyal együtt járó - munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek esetében az általános mentességi szabályok nem alkalmazhatóak.

Változna a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményre jogosultak személyi köre. A változás értelmében a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a munkaerőpiacra lépőnek minősülő magyar állampolgár, valamint a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára esetén lenne lehetőség.

A jogszabály tervezet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye kapcsán is új részletszabályokat állapít meg, az igénybe vehető adókedvezmény mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg helyett 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre növekszik. A jogszabály tervezet bevezeti az alternatív beruházás, felújítás fogalmát, annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen továbbá bevezetésre kerül a primerenergia fogalma, amelynek az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia minősül, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.

Az általános forgalmi adót illetően a Javaslat egyrészt jogharmonizációs célú, másfelől a gyakorlatban felmerült kérdések egyértelműsítését célzó rendelkezéseket tartalmaz.

Az ingatlanhoz kapcsolódó, fordított adózás alá eső építési szerelési, egyéb építési munkák 2023. január 1-jével módosult szabályozásához kapcsolódó előírást is tartalmaz a Javaslat. Tekintve, hogy a január 1-jei törvénymódosítás értelmében bővült a fordított adózást eredményező engedélyek, bejelentések köre, és mivel ezen engedélyek, bejelentések szükségességéről sok esetben elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó bír információval, a Javaslat előírja, hogy ilyen esetekben a szolgáltatásnyújtót terheli a nyilatkozattétel az igénybe vevő felé.

Jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok, így a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel összhangban pontosítja többek között az alanyi adómentesség választására jogosult adóalanyi kört, illetve az alanyi adómentességre jogosító bevételi értékhatár számítása során figyelembe veendő bevételeket.

Jogharmonizációs célú változás továbbá az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok módosítása is. A Javaslat értelmében az olyan eseményen, rendezvényen történő részvétel esetén, ahol a részvétel távolról, online hozzáféréssel történik, adóalany igény bevevő esetében a főszabályt szerinti teljesítési hely alkalmazandó, míg nem adóalany igénybe vevő esetében a teljesítési hely az igény bevevő letelepedési helye, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

A Javaslat továbbá tartalmazza az eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozását. Az Áfa törvény mellett az Art. is módosul.

2025. január 1-jétől változik a nyugta kötelező adattartalma. A Javaslat értelmében a kötelezően fel kell majd tüntetni többek között az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adatokat (például termék vagy szolgáltatás neve, mennyisége, 2028. július 1-jéig opcionálisan a termék globális kereskedelmi áruazonosító száma), bruttó ellenérték összeg esetén a felülről számított adómértéket, adómentesség esetén az arra történő utalást, illetve a különbözet szerinti szabályozásra történő utalást, amennyiben az releváns. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a kötelező adattartalom változatlan.

A Javaslat bevezeti a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, valamint meghatározza annak kötelező adattartalmát is.

A Javaslat tartalmaz továbbá az eÁfa rendszer keretében előállított, adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezettel kapcsolatos szabályokat is. 2024. január 1-jét követően az adóalanyok bevallási kötelezettségüknek az erre a célra rendszeresített nyomtatvány beküldésén túl az adóhatóság által erre a célra rendszeresített felületen rendelkezésre bocsátott adatok kiegészítésével, módosításával, és az így elkészült bevallástervezet jóváhagyásával; vagy adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított adónyilvántartás bevalláskénti jóváhagyásával is eleget tehetnek. Utóbbi két esetben a bevallás önellenőrzéssel való helyesbítése nyomtatványon és az elektronikus felületen is lehetséges.

A közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása érdekében a Javaslat szűkíti azon esetek körét, amikor az importáló helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó áfa levonási jogot.

A jelenlegi feltételeken túl a 2023. december 31. után keletkezett termékimport utáni levonási jog esetében szükséges, hogy az importáló megbízható adózói minősítéssel rendelkezzen, havi bevalló legyen, a mérlegfőösszege az utolsó lezárt két év tekintetében évenként legalább 50 millió forint, valamint a cégnyilvántartásba való bejegyzés és a levonási jog keletkezése között legalább három év eltelt. Az újonnan meghatározott feltételek teljesülését ugyanakkor nem kell vizsgálni, amennyiben az importáló rendelkezik önadózói engedéllyel.

Fentieken túlmenően a Javaslat szerint a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentességi ügyletkör is változik:

Egyes műalkotások harmadik országból történő behozatala esetén 5%-os áfakulcs alkalmazását írja elő a Javaslat, továbbá pontosítja az 5%-os adómérték alá eső tápszerek körét és a 18 %-os kulcs alá eső, desszert jellegű sajtkészítmények körét.

Adómentes a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzők által hivatásuk körében nyújtott szolgáltatások, valamint a fogászati protézis értékesítése.

A korábbi szabályozáshoz képest a Javaslat kiterjeszti az adómentességet a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által, hatósági engedéllyel végzett beteg- és sérültszállítási tevékenységre is, ha az a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközökben történik. 

A Javaslat tartalmaz néhány, a jövedéki termékek harmadik országba történő kivitelére vonatkozó jövedéki szabályok és a vámszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében szükséges, illetve a harmadik országba történő kivitel meghiúsulására vonatkozó irányelvi szabályokkal való összhangot megteremtő, valamint belföldi feladótól belföldi címzettnek kereskedelmi céllal más tagállamon keresztül szállított szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekre vonatkozó jogharmonizációs célú módosítást.

A Javaslat törvényi szintre emeli a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 441/2023. (IX. 27.) Korm. rendelet szerinti szabályozást.

A törvényjavaslat 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló törvényt.

A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja az adó felfüggesztésének határidejét 2024. december 31-ig az adó mértéke az adóalap 0%-a marad.

A törvényjavaslat idegenforgalmi adó szempontjából mentességet biztosít a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatott személyek számára a közszolgálati kötelezettség teljesítésére tekintettel.

A jogszabály tervezet átmeneti vagyonátruházási illetékmentességet biztosít 2025. december 31-ig egyéni vállalkozó eszközeinek a vállalkozói tevékenysége folytatása céljából alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy egyéni cég általi megszerzése esetén.

A jogszabály tervezet tartalmazza az e-pénztárgépekkel kapcsolatos eljárási szabályokat, ezen új típusú kasszák elektronikus nyugtát állítanak elő, amely a vásárlókhoz mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás révén juthat el.

A jogszabály tervezet alapján a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásoknak 30 napjuk lesz bejelenteni az adóhatóságnak a csoportos társasági adóalany tagjaként való csatlakozást.

A törvényjavaslat szerint a NAV szolgáltatásainak köre tovább növekszik, a nyugtatár üzemeltetésével illetve a jövőben az Áfa tv. szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.

A törvényjavaslat tartalmazza a magyar-amerikai adóegyezmény 2023. december 31-i hatályon kívül kerülésével összefüggő deregulációs intézkedéseket, amely alapján a kettős egyezmény hatályvesztését követően is alkalmazandó a forrásnál levont adók tekintetében legkésőbb az év végéig fizetett vagy beszámított összegekre, illetve az egyéb adók tekintetében a legkésőbb 2023. december 31-én záruló adózási időszakra.

A törvényjavaslat szerint a korábbi veszélyhelyzeti kormányrendeletből törvényi szintre emelkedik Izrael Állam első kategóriába való sorolása, valamint ezzel párhuzamosan a Török Köztársaság is az első kategóriába kerül.