IFRS-hírlevél - 2018 november

IFRS-hírlevél - 2018 november

Összefoglaló a KPMG havonta megjelenő, az IFRS-ek aktualitásaival foglalkozó kiadványainak 2018. novemberi számában megjelent információkról.

1000

Éves javítások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokhoz - 2015-2017 ciklus
A 2015-2017 ciklus IFRS módosításai az IFRS 3 Üzleti kombinációk, az IFRS 11 Közös szerveződések, az IAS 12 Nyereségadók és az IAS 23 Hitelfelvételi költségek standardokat érintik.

IFRS 3 Üzleti kombinációk
A módosítás az Üzleti kombinációk standardban leírt akvizíciós módszer alkalmazási körére vonatkozóan tartalmaz kiegészítő útmutatást. Eszerint, ha egy közös tevékenységben részt vevő fél (az IFRS 11 Közös szerveződésekben meghatározottak szerint) megszerezte a kontrollt a közös tevékenység felett, az ügylet lépésekben megvalósított üzleti kombinációnak minősül. Emiatt a felvásárlónak az akvizíciós módszer elszámolásának megfelelő szabályait kell alkalmaznia, beleértve a közös tevékenységben korábban meglévő teljes érdekeltségének átértékelését is.

IFRS 11 Közös szerveződések
Pontosításra kerültek a közös tevékenységben meglévő érdekeltség kezelésére vonatkozó előírások, közös ellenőrzés megszerzését követően. Ennek alapján, ha egy gazdálkodó fél, amely részt vesz, (érdekeltsége van) egy közös tevékenységben, de nem gyakorol közös ellenőrzést, később közös ellenőrzést szerez e tevékenységben, a tranzakció nem minősül üzleti kombinációnak (még akkor sem, ha a közös tevékenység az IFRS 3 szerinti üzleti tevékenységnek minősül), így a gazdálkodó fél korábbi érdekeltsége nem kerül újraértékelésre.

IAS 12 Nyereségadók
A módosításban a fizetett osztalékok jövedelemadó hatásainak megjelenítésére vonatkozó előírások kerülnek pontosításra. (A „osztalék” fogalmát az IFRS 9 tartalmazza). Nem változott az IAS 12 abban a tekintetben, hogy az osztalék jövedelemadó hatásait akkor kell megjeleníteni a pénzügyi kimutatásokban, amikor az osztalék kifizetésére vonatkozó kötelezettséget megjelenítik. A módosítás azonban kifejti, hogy az osztalékhoz fűződő jövedelemadó hatások inkább köthetők azokhoz a tranzakciókhoz, amelyek az osztalékként kiosztható profitot eredményezték, mint magához az osztalék kifizetéséhez. Emiatt az osztalék jövedelemadó hatásait az eredményben, az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni aszerint, hogy a kiosztható profitot eredményező tranzakciók hová kerültek elszámolásra.
Megjegyezzük, hogy a társaságokra a fenti módosításnak jelenleg nincs hatása, mivel az osztalékfizetésnek a fizető társaságnál jelenleg nincs sem társasági adó sem iparűzési adó sem pedig innovációs járulék hatása (a legtöbb társaság ezeket az adónemeket tekinti jövedelemadónak az IFRS-ek szerint).

IAS 23 Hitelfelvételi költségek
Pontosításra került IAS 23 alapján aktiválható hitelfelvételi költségek köre is. Amennyiben egy gazdálkodó egység kifejezetten egy minősített eszköz megszerzése céljából vesz fel hitelt, a gazdálkodó egységnek az aktiválható hitelfelvételi költségek összegét az adott hitelfelvétellel kapcsolatban az időszakban felmerült tényleges költségnek – a felvett hitel ideiglenes befektetéséből nyert – bármely befektetési jövedelemmel való csökkentésével kell meghatároznia addig, amíg lényegileg befejeződnek mindazok a tevékenységek, amelyek az adott rész használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükségesek. Azonban miután ezek a tevékenységek befejeződtek, de a hitellel kapcsolatban később is merülnek fel hitelfelvételi költségek (a hitel lejárata későbbi, mint a kapcsolódó eszköz befejezése), a hitelt, mint általános célú hitelt kell figyelembe venni. A hitel ez esetben tehát a kapcsolódó eszköz lényegi befejezése után is befolyásolhatja a hitelfelvételi költségek aktiválását azáltal, hogy befolyásolja azt az aktiválási rátát, amelynek a segítségével az általános célú hitelek esetén a hitelfelvételi költségeket az IAS 23 szerint aktiválni szükséges a minősített eszközökre.


Két aktuális IFRIC értelmezés

A következő két értelmezés a tárgyévi, vagy közeljövőbeli hatályba lépése okán aktuális.


IFRIC 22 – Külföldi pénznemben bonyolított tranzakciók és előre fizetett ellenértékek

Az IFRIC 22, az IASB által 2016-ban kiadott, 2018. január 1-jén vagy azután induló éves időszakokra kötelezően alkalmazandó értelmezése pontosítja az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatása című standard követelményeit, közelebbről azt, hogy mit kell érteni „tranzakció dátumán”, amikor olyan tranzakciókat számolnak el, amelyekkel kapcsolatban korábban előlegeket fizettek, vagy kaptak.

Az értelmezés szerint amennyiben egy előre fizetett ellenérték (előleg) következtében nem monetáris tételt jelenít meg egy gazdálkodó egység (pl. vevőktől kapott előleg, beruházásokra adott előleg stb.), a később a kapcsolódó tranzakció elszámolásakor (az előleggel érintett eszköz, költség, vagy bevétel megjelentésekor) a „tranzakció dátuma” alatt az előleg miatt keletkező nem monetáris tétel megjelenítésének dátumát kell érteni. Amennyiben több időpontban fizettek, vagy kaptak előleget, a tranzakció dátumát minden egyes előleg esetén meg kell állapítani.

Az értelmezés hatása a gyakorlatban az, hogy az előleggel érintett tranzakciók elszámolásakor (az előleg könyvekben való rendezésekor) nem keletkezik árfolyam különbözet a tranzakció „előleggel lefedett” részén.

IFRIC 23 – Bizonytalanság a nyereségadók kezelésében
Az IFRIC 23, az IASB által 2017-ben kiadott, 2019. január 1-jén vagy azután induló éves időszakokra kötelezően alkalmazandó értelmezése pontosítja az IAS 12 Nyereségadók megjelenítési és értékelési követelményeit. Az értelmezés célja, hogy egységesebbé tegye az adókövetelések vagy adókötelezettségek megjelenítését és értékelését azokban az esetekben, amikor a nyereségadók kezelésére vonatkozó adószabály nem egyértelmű.

Az értelmezés legfontosabb megállapításai:

1. Bizonytalan adókezelések elkülönült vagy együttes kezelése

A gazdálkodónak határoznia kell arról, hogy elkülönülten vagy együtt kezeli az egyes bizonytalan adópozícióit. A választáskor azt kell mérlegelni, hogy melyik módszer képes pontosabban előre jelezni a bizonytalanság rendeződését (a lehetséges kimeneteleket).

2. Adóhatósági felülvizsgálat
Annak megítélésénél, hogy a bizonytalan adókezelés hogyan és miként befolyásolja az adóköteles nyereséget, adóalapokat, fel nem használt negatív adóalapokat, fel nem használt adó jóváírásokat és adókulcsokat, a gazdálkodó egységnek feltételeznie kell, hogy az adóhatóság ellenőrzi az őt megillető összegeket, és az ilyen ellenőrzések során teljes körűen ismeri a kapcsolódó információkat.

3. Az adóköteles nyereség, adóalapok, fel nem használt negatív adóalapok, fel nem használt adó jóváírások és adókulcsok meghatározása

A fentiek meghatározása gyakorlatilag egy két lépcsős teszt, melyben annak valószínűségét vizsgáljuk, hogy az adóhatóság elfogadja a bizonytalan adókezelést. Ha valószínűsíthető, hogy az adóhatóság elfogadja a bizonytalan adókezelést, akkor az adóköteles nyereséget, adóalapokat stb. az adóbevallásban használt, vagy használni kívánt értékekkel összhangban kell meghatározni. Amennyiben nem valószínű, hogy az adóhatóság elfogadja a bizonytalan adókezelést, a gazdálkodónak a bizonytalanságot figyelembe kell vennie az adóköteles nyereségek, adóalapok, stb. meghatározásánál. A bizonytalanság figyelembe vételére a legvalószínűbb érték és a várható érték közül azt kell alkalmaznia, amelyik pontosabban fejezi ki a bizonytalanság rendeződését (a lehetséges kimeneteleket).

4. A megítélések és becslések alapjául szolgáló tényezők és körülmények változása

Amennyiben megváltoznak a megítélések és becslések alapjául szolgáló tények és körülmények, a gazdálkodónak felül kell vizsgálnia döntéseit és újra el kell végezni becsléseit.


Egy, az IFRS 9 standardhoz kapcsolódó pontosítás – Pénzügyi kötelezettségek módosítása
Bár a pénzügyi kötelezettségek módosítása tekintetében az IASB nem módosította a standerdeket, az értelmezést tisztázandó, 2017 októberében a lentebbi magyarázatot fűzte az IFRS 9-hez. Ez a magyarázat egy másik témában született IFRS 9 módosítással kapcsolatban kibocsátott dokumentum végén jelent meg. Azért érdemes rá itt is felhívni a figyelmet, mivel lényeges információt tartalmaz, ugyanakkor a társaságok számára lehetséges, hogy nehezen észrevehető a kommunikációjának módja miatt.

Mi a teendő, ha olyan szerződésmódosítás következik be egy pénzügyi kötelezettségnél, amely nem eredményez kivezetést?

A fenti eset kezelésére elviekben két alternatívát lehet alkalmazni. Az egyik esetben a módosítás időpontjában effektív kamatláb (EIR) korrekciót kell végrehajtani, a könyv szerinti érték változtatása nélkül. Még a második alternatíva a könyv szerinti érték módosítása annak érdekében, hogy az eredmény tükrözze a pénzügyi kötelezettség becsült pénzáramlásainak megváltozását.
Az IASB pontosította, hogy fenti két alternatíva közül a másodikat kell alkalmazni, hasonlóan a pénzügyi eszközök kivezetést nem eredményező szerződésmódosításainál követendő eljáráshoz.
Megjegyezzük, hogy az EIR kalkuláció esetén fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült költségek és díjak a könyv szerinti értéket módosítják és a hátralévő futamidő alatt amortizálódnak az IFRS 9.B3.3.6 alapján.

 

 

Aktuális hírlevelünk mellett ajánljuk szíves figyelmébe a közelmúltban megjelent IFRS témájú cikkeinket, amelyeket blogunk és a KPMG LinkedIn oldalán is megtekinthet.

Ízelítőül:

IFRS 9 Értékvesztés – Közzétételi kötelezettségek változása az új sztenderd bevezetésével
Az IFRS 9 sztenderdre történő áttérés komoly erőfeszítést igényelt a hitelintézetektől. Nemcsak a pénzügyi eszközök besorolási, értékelési, illetve az értékvesztés elszámolásának szabályai változtak, hanem a közzétételi kötelezettségek is. A pénzügyi instrumentumokra vonatkozó közzétételi kötelezettségek az IFRS 7 sztenderd hatálya alá tartoznak. Elmondható, hogy a helyes besorolás és értékelés, valamint az értékvesztés kalkulációja mellett ugyanilyen fontos a közzétételi követelményének történő megfelelés is.

Az IFRS 9 várható veszteség modell logikájáról
Az IFRS 9 értékvesztés elszámolása kapcsán felmerülhet az a releváns kérdés, hogy miért szükséges egy pénzügyi eszköz kezdeti bekerülésekor 12-havi várható veszteség elszámolása, amikor – egy piaci körülmények között létrejött tranzakciót feltételezve – a pénzügyi eszköz ára, amiért megvásárolják, már tükrözi a várható hitelezési veszteségeket, gazdaságilag tehát nem merül fel veszteség a pénzügyi eszköz kezdeti bekerülésekor. Ennek megfelelően kérdésként merült fel a 12-havi várható veszteség elszámolás nem vezet-e a pénzügyi eszköz alulértékeléséhez, illetve a veszteség túlbecsüléséhez.

Élőben az IFRS 9-ről: az első banki közzétételek
Az elmúlt néhány évben az IFRS 9 kétségtelenül az egyik legfontosabb napirendi pontként szerepelt a bankok és szabályozóik életében. A beszámolási időszak kezdetével végre bepillantást nyerhetünk a standard bevezetésének hatásaira. Több európai bank is közzétett releváns információkat: ezeket követve élőben figyelhetjük az IFRS 9 első alkalmazásának számszerűsíthető, illetve kvalitatív hatásait.

Az IFRS 9 kezdeti alkalmazására vonatkozó közzétételi elvárások
Az IFRS 9 alkalmazását bizonyára minden gazdálkodó egység részéről komoly felkészülési folyamat előzte meg, hiszen nemcsak a pénzügyi instrumentumok besorolására vonatkozó szabályok változtak meg jelentősen, hanem az értékvesztés számszerűsítésének követelményei is. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk a 2018. évi pénzügyi kimutatások elkészítéséig. Az IAS 8 (a számviteli politikákra, számviteli becslésekre és hibákra vonatkozó standard) 30. bekezdése alapján a gazdálkodó egységeknek 2017. évi pénzügyi kimutatásaikban ugyanis közzé kell tenniük azt a tényt, ha egy már kiadott, de nem hatályos új standardot – esetünkben az IFRS 9-et – még nem alkalmaznak.

Hab az IFRS tortán – Változások az MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásban
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hitelintézetek, hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek, illetve a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások új, IFRS 9 alapján átdolgozott adatgyűjtéseit. A legfontosabb tudnivalók elérhetők a blogunkon.

Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra
A 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk. Kérdés azonban, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően átáll az IFRS-ek alkalmazására – hogyan érintik az új bevétel standard által hozott változások.

 

Kapcsolat