Egyes adótörvények és eljárási szabályok módosításáról

Egyes adótörvények és eljárási szabályok módosításáról

Az Országgyűlés 2017. november 14-én elfogadta a több törvényjavaslatból álló őszi adócsomagot. Megújulnak az adózás rendjét érintő eljárási szabályok, emellett változásokra kell számítani az egyes adótörvények esetében is.

1000

Hírlevelünkben összefoglaljuk az adózókat érintő legfontosabb változásokat.

Adózás rendje, adóigazgatási rendtartás
2018. január 1-jén hatályba lép az adózás rendjéről szóló új törvény (Art.), továbbá az adózás saját rendtartást kap (adóigazgatási rendtartási törvény – Air.), ezzel a jogalkotó kiküszöböli a közigazgatási rendtartás alkalmazását. Az Air.-be kerülnek az ellenőrzésre vonatkozó szabályok is, ugyanakkor, szerkezetileg alaposan átírva, hatályba lép az új adózás rendjéről szóló törvény is, az adókötelezettségek szabályozására.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a végrehajtásra kormányrendelet és miniszteri rendeletek is készülnek, szintén január 1-jei hatálybalépéssel. Az adóvégrehajtás szabályai is kikerülnek az Art.-ből, és önálló törvényt kapnak. Megújulnak a közigazgatási per eljárási szabályai is: január 1-jén hatályba lép a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény.


Néhány jelentősebb változás az Art. és az Air. esetében:

Végleges döntés: az adóhatóság határozata fellebbezés hiányában vagy a fellebbezés elbírálását követően jogerőssé válik. Az új szabályok csak a végleges bírósági döntés esetében használják a jogerő intézményét, a közigazgatásban a „döntés véglegessé válásáról” beszélünk.

Ellenőrzés két típusa: a korábbi nyolcféle ellenőrzési típus helyett az Air. két megkülönböztetést alkalmaz. A bevallás utólagos ellenőrzését adóellenőrzésnek, az egyes adókötelezettségek vizsgálatát jogkövetési vizsgálatnak nevezi. Valójában csak egy ellenőrzési típus szűnik meg, a feltételes adómegállapítás tényállásának megvalósulására vonatkozó ellenőrzés, hiszen a többi vagy beépül a jogkövetési vizsgálatba, vagy átkerül az Art.-be, illetve az illetéktörvénybe.

Ellenőrzési határidő: az ellenőrzés időtartama maximált, nem haladhatja meg a 365 napot. A megbízható adózóknál és a cégbejegyzésre nem kötelezetteknél változatlanul megmarad a tavaly bevezetett 180 napos határidő.

Jogorvoslat szigorítások: a fellebbezés során a jövőben nem lehet olyan új tényre, bizonyítékra hivatkozni, amelyről a döntés meghozatalakor az adózónak tudomása volt, de azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.

Felügyeleti intézkedés: a kezdeményezése korlátozott lesz, egy éven belül és csak egyszer lehet kérelmezni, tehát az ismételt felügyeleti intézkedés intézménye megszűnik.

Önellenőrzés bejelentése: amennyiben az adóhatóság még nem indított ellenőrzést, az adózó jelezheti önellenőrzésre irányuló szándékát, és 15 nap haladékot kap az önellenőrzés megkezdésére. Ugyanazon adónem és időszak esetében csak egyszer élhet ezzel a lehetőséggel az adózó.

Jogkövetkezmények: az előzetes hírekkel ellentétben nem változnak. Új intézményként lehetőség lesz a feltételes adóbírság alkalmazására, azaz arra, hogy amennyiben a határozat elleni fellebbezési jogáról az adózó lemond, és az esedékességig megfizeti a kötelezettségét, az adóbírság 50%-ának megfizetésétől mentesül. Ebben az esetben azonban nemcsak fellebbezés, de felügyeleti intézkedés iránti kérelem sem nyújtható be.


Mentorálás: a kezdő vállalkozások esetében. Az adóhatóság hat hónapon keresztül segítséget nyújt a vállalkozásoknak adókötelezettségük teljesítéséhez. A mentorálás szabályain, formáin már dolgozik az adóhatóság, egyelőre előadások tartását, személyes konzultációt kínálnak.


Közzététel: a NAV honlapján. Két eddig nem alkalmazott közzététel várható, az egyik a megbízható adózói státusz, a másik az egyéni vállalkozások adókötelezettségével kapcsolatos szabályok.


Hatálybalépés: az új szabályokat 2018. január 1-je után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő eljárások a jelenleg hatályos rendelkezések alapján fejeződnek be.

Társasági adó
Fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe két új jogcímen is: a jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű eszközberuházás, vagy legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén, ha a beruházás olyan termék-diverzifikációt vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősül, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg, az Európai Bizottság előzetes engedélye alapján.


Adófelajánlás: amennyiben adófelajánlás átutalásának kizárólag az adó(előleg) késedelmes megfizetése az akadálya, és ez a késedelem nem haladja meg a 15 naptári napot, úgy az adózó külön kérelmére az átutalás teljesíthető, feltéve, hogy a késedelmes összeg megfizetése maradéktalanul megtörtént.


Helyi iparűzési adó
Módosul az árbevétel fogalma: a sportvállalkozásnak a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevétele (így például a belépőjegy- és bérlet-eladásból, a reklám-közzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel) nem keletkeztet iparűzési adóalapot. A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatásnak minősül, melyet az adóalany – választása szerint – a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban vehet igénybe.


KATA
— Az ügyvédi iroda is jogosulttá válik a kisadózó vállalkozások tételes adójának választására.
Általános forgalmi adó

Kedvezményes adókulcsok: korábbi hírlevelünkben megjelenteknek megfelelően a nyár folyamán elfogadott változás alapján 2018. január 1-jétől csökken az áfakulcs az alábbi termékek, szolgáltatások vonatkozásában:

– 18%-ról 5%-ra csökken az áfa mértéke az internet-hozzáférési szolgáltatásoknál, az étkezőhelyi vendéglátásban az ételforgalom, valamint a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok forgalma után.

– Az emberi fogyasztásra alkalmas hal és a házi sertés vágási melléktermék és belsőség áfakulcsa pedig 27%-ról 5%-ra csökken.
Az új szabályok egyértelműsítik a kedvezményes adókulcs alá eső internet-hozzáférési szolgáltatás definícióját.


Adatszolgáltatás: 2018. július 1-jétől hatályba lép a valós idejű elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség a számlázó programból kiállított azon belföldi értékesítés számlákra vonatkozóan (módosító illetve érvénytelenítő számlákat is ideértve), amelyek esetében az áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.

A nyomdai úton előállított, belföldi értékesítés számlák tekintetében egy, az adóhatóság által üzemeltetett elektronikus felületen kell adatot szolgáltatni a számla kibocsátását követő:
– öt naptári napon belül, ha az áthárított adó 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, de nem éri el az 500 000 forintot,
– egy naptári napon belül, ha az áthárított adó eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot.


Belföldi összesítő jelentés: A július 1-től hatályos szabályok szerint a belföldi beszerzés számlák esetében számlánként és partnerenként szintén a 100 000 forintos értékhatárt kell figyelembe venni. Az értékesítési számlákhoz kapcsolódó jelentési kötelezettséget kiváltja a valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség.

Személyi jövedelemadó
Adómentes juttatás: 2018-tól bővül az adómentes juttatások köre. Az elfogadott törvénymódosítás alapján adómentesnek minősül a diákhitel-szerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez kapcsolódó, a munkavállaló számára a munkáltató által kifizetett juttatás, a munkavállalót terhelő előírt kötelező diákhitel törlesztő részletének erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20%-áig terjedő összegig.


Személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával kapcsolatos változás: a törvénymódosítás szerint az egyház számára a személyi jövedelemadó 1% felajánlására vonatkozó nyilatkozatot elegendő lesz csak egyszer megtenni, azt követően a nyilatkozat módosításig vagy visszavonásig minden adóévben érvényes lesz. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal lesz lehetőség. Abban az esetben, ha a későbbiekben a szervezet nem felel meg a felajánláshoz szükséges jogszabályi előírásoknak, a hatóság értesíti erről a magánszemélyt.


Társadalombiztosítás
Szociális hozzájárulási adó: az elfogadott törvénymódosítás értelmében a szociális hozzájárulási adó mértéke a tervezett 20%-kal szemben január 1-jétől 22%-ról 19,5%-ra csökken. Az adó mértékének csökkentésével egyidejűleg a szociális hozzájárulási adókedvezmények mértéke is változik.
Amennyiben a szociális hozzájárulási adót a magánszemély köteles megfizetni, a személyi jövedelemadó, illetve a szociális hozzájárulás alapjaként 2018-tól a jövedelem 84%-át szükséges majd figyelembe venni.


Egészségügyi hozzájárulás: A szociális hozzájárulási adó csökkentésével egyidejűleg a jogalkotó hasonlóan módosítja az egészségügyi hozzájárulás mértékét is: a 22%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás 2018. január 1-jétől 19,5%-ra csökken (a tervezett 20% helyett). Abban az esetben, ha a 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély köteles, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás alapjaként 2018. január 1-jétől a jövedelem 84%-át szükséges majd figyelembe venni.
Ezen módosítás érinti az egyes meghatározott juttatások adóterheit is, amely ennek megfelelően 2018-tól összesen 40.71% lesz. Érdemes tehát figyelemmel lenni a csökkentésre a jövő évi cafeteria-rendszerek, keretek kialakításánál.
 

Kapcsolat