IFRS-hírlevél - 2017. szeptember | KPMG Magyarország

IFRS-hírlevél - 2017. szeptember

IFRS-hírlevél - 2017. szeptember

Összefoglaló a KPMG havonta megjelenő, az IFRS-ek aktualitásaival foglalkozó kiadványainak 2017. szeptemberi számaiban megjelent információkról.

1000

További tartalmak


IFRS – Pénzügyi instrumentumok hírlevél – 42. szám
Dinamikus kockázatkezelés
Az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés és az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok – olyan makrofedezeti elszámolási modelleket mutatnak be, amelyek korlátozzák a vállalatok dinamikus kockázatkezelési képességét és tevékenységét (dynamic risk management, DRM). Ezen tevékenységek hű bemutatása nehézséget jelenthet a pénzügyi kimutatások elkészítése során.
2014 áprilisában az IASB közzétett egy vitaanyagot, amelyben felvázolták a makrofedezeti elszámolás egyik lehetséges megközelítését, a portfólió átértékelési megközelítést (portfolio revenue approach, PRM). Erről végül nem készült nyilvános tervezet, de a dinamikus kockázatkezelési tevékenységek elszámolásáról készült tanulmányunk részletes elemzéssel szolgál a felvázolt javaslatokról. (Lásd, New on the Horizon: Accounting for dynamic risk management activities )
Bár a makrofedezeti projekt széles körű támogatottságot szerezett, többen belátták, hogy a DRM-tevékenységek pénzügyi kimutatásokkal való összehangolása továbbra is kihívást jelent, lévén hogy a célkitűzések nem voltak egyértelműek a különböző érdekcsoportok számára.
2017 szeptemberében az IASB munkatársai egy oktatási ülés keretében megvitatták a dinamikus kockázatkezelésre vonatkozó számviteli megoldásokat az alábbi témákban:
• előtörlesztési kockázat és annak kezelése
• fedezeti elszámolás és kapacitás.


Előtörlesztési kockázat
Egyes hitelezési megállapodásokban a hitelfelvevők élhetnek előtörlesztési lehetőséggel, így nem biztos, hogy az eszközportfóliók a teljes szerződéses futamidőn át a hitelintézet könyveiben maradnak. Ezért az előtörlesztési kockázat a vártnál korábbi nettó kamatmarzs (net interest margin, NIM) átárazódást eredményezhet, amit a dinamikus kockázatkezelés nem hagyhat figyelmen kívül.


Az előtörlesztési kockázat kezelése
1: Lehívható adósság-instrumentum (Callable debt)
A származékos ügyletek helyett a lehívható adósság-instrumentumok kibocsátása az előtörlesztési kockázat egyik kezelési módja, amely lehetővé teszi, hogy a kibocsátó bank a kapott hitel-előtörlesztésekkel egyidejűleg fizethessen befektetőinek.
2: A NIM átárazódásának kezelése az előtörleszthető hitelportfóliókra vonatkozóan
Az előtörleszthető hitelportfóliók NIM átárazódásának kezelésére vonatkozó stratégiáinak középpontjában a hitel átértékelésének előrejelzése, illetve az átárazódás visszavonásának lehetősége állnak.
Az opciós fedezeti stratégiák használata az előtörlesztési kockázat kezelésének egy direktebb módja. A vételi opciók teszik leginkább lehetővé a bankok számára, hogy az előtörlesztési kockázattól függetlenül tarthassák fent a NIM-et egy meghatározott időtartamra.


Fedezeti elszámolás
Az IASB munkatársai példákon keresztül mutatták be a fedezeti elszámolás alkalmazását mind banki, mind nem banki környezetben; kiemelve a releváns kockázatkezelési tevékenységek pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítését.

Döntés nem született, de a Tanács a további megbeszéléseinek eredményeitől függően egy második vitaanyag, vagy egy nyilvános tervezet kiadását célozta meg.
________________________________________

IFRS 16 kiadvány - Lízing diszkontráta
Az új lízing standarddal foglalkozó kiadvány a jövőbeli lízingfizetések diszkontálása során használt diszkontráta meghatározásában nyújt segítséget, mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő oldaláról.

Lízingbeadó
A lízingbeadó egyrészt a lízing besorolásának céljából, másrészt a pénzügyi lízingbe történő nettó befektetés mérésére használja a lízing implicit kamatlábát.

Lízingbevevő
Amennyiben könnyen meghatározható, a lízingbevevő a lízingdíjakat a lízing implicit kamatlábbal diszkontálja; máskülönben a járulékos hitelfelvételi kamatláb alkalmazandó.
Tehát a lízingbevevő járulékos hitelfelvételi kamatlába sajátos az alábbiakra nézve:
• a lízingbevevőre: ez egy vállalat-specifikus ráta
• a megállapodás időtartamára
• a kölcsön összegére
• a bérbeadó számára biztosított "fedezetre"
• a gazdasági környezetre

Főbb hatások
Fokozott hangsúlyt kap a megfelelő diszkontráta meghatározása. A lízingbevevőnek a legtöbb lízingre vonatkozóan meg kell határoznia a diszkontrátákat, beleértve azokat is, amelyek korábban az IAS 17 Lízingek standard alatt operatív lízingként lettek besorolva. Kivételt olyan lízingek képeznek, amelyekre a lízingbevevő alkalmazza a választható megjelenítési mentességeket (lízingek rövid futamidővel és kisértékű eszközök).
Számos lízingbevevő pénzügyi mutatói érzékenyen fognak reagálni a diszkontrátára. Bár az alkalmazott ráta nem választás kérdése, a magasabb diszkontráta alkalmazása csökkenti a könyvekben elszámolt kötelezettségek összegét, s hatással lesz az alábbi pénzügyi mutatókra is:
• Tőkeáttétel – csökkenés
• Eszközforgás – növekedés
• Likviditási ráta – növekedés
• Működési eredmény / EBIT – növekedés
• EBITDA – nem változik
• Kamatfedezet – csökkenés

Új rendszerek és folyamatok.
Az új követelményeknek való megfeleléshez szükséges adatok rögzítésére és felmérésére a jelenlegi rendszerek és folyamatok megújítása lehet a megoldás. Ezenkívül a diszkontráta meghatározásához is új számítások és felülvizsgálati eljárások szükségesek. 

Előfordulhat, hogy a becsléseket felül kell vizsgálni. A lízingbevevő meghatározza a lízing kezdetekor alkalmazott diszkontrátát, amit az esetleges lízinggel kapcsolatos módosítások következtében korrigálnia szükséges. Ez folyamatos ellenőrzést igényel és növeli a számviteli volatilitást.
Az áttérés módjának kiválasztása kulcsfontosságú lesz. A 2019-ben bemutatandó, diszkontrátára vonatkozó információk köre függ a választott áttérési módszertől - pl. retrospektív módszer esetén historikus diszkontráta adatok meghatározása a követelmény.
Megfelelő dokumentáció. Minden olyan becslést és feltételezést, amire a megfelelő diszkontráta megállapítása során döntéseinket alapoztuk, dokumentálnunk szükséges.

________________________________________

IFRS Illusztratív közzétételek – Év végi pénzügyi kimutatások
Ezen útmutató célja, hogy egy fiktív nemzetközi vállalatcsoport számára előállított lehetséges formátumú pénzügyi kimutatások illusztrálásával segítse az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására készülő gazdálkodó egységeket. A példánkban szereplő fiktív vállalat nem első IFRS alkalmazó. Az IFRS-ek első alkalmazására vonatkozó előírásokról bővebben az Insights into IFRS 2017/18-as 14. kiadásának 6.1 fejezetében olvashatnak.
A felhasználók és a szabályozó szervek növekvő érdeklődést tanúsítanak a kibocsátott, de még nem hatályos új főbb standardok - például az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok, az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása és az IFRS 16 Lízingek - lehetséges hatásai iránt. A várakozások szerint, az új standardok bevezetése során egyre jobban megbecsülhetővé válnak azok gyakorlati hatásai, így a pénzügyi kimutatásokban is egyre több gazdálkodó-specifikus minőségi és mennyiségi információt találunk majd ezekkel kapcsolatban.
A pénzügyi kimutatások lehetséges közzétételeinek listája ezen az oldalon olvasható, amely tartalmazza az IFRS-ek első alkalmazójának pénzügyi kimutatásaiban előírt minimális tételeket is.

 

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább