A 2017-es tavaszi adócsomag legfontosabb változásai | KPMG Magyarország

A 2017-es tavaszi adócsomag legfontosabb változásai

A 2017-es tavaszi adócsomag legfontosabb változásai

Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

1000

További tartalmak

2017. május 2-án benyújtották az Országgyűlés elé az évközi és jövő évi adóváltozások tervezetét. Az adótörvényekben a T/15428. számú, jelenleg elfogadás alatt álló törvényjavaslat alapján várható módosítások


2017. május 2-án benyújtották a Parlament részére az aktuális év adóváltozási javaslatait. A jogszabálytervezet szerint az adótörvények számos ponton változnának. A végleges szabályokat a parlamenti vita lezárását követően teszik közzé, melyről egy külön hírlevélben tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket.

Jelen hírlevelünkben a fontosabb és jelentősebb módosításokat foglaljuk össze.

A Javaslat összességében kisebb adókönnyítéseket tartalmaz, melynek alapvető célja az adózás egyszerűsítése, az adóadminisztráció csökkentése és a versenyképesség növelése.

A személyi jövedelemadót érintő változások közül kiemelendők a munkavállalók mobilitásának elősegítését célzó javaslatok, valamint a lakáskiadás terén tervezett jelentős könnyítések. Egyszerűsítik az ingatlaneladással kapcsolatos egyes szabályokat, valamint a praxisjogból származó jövedelem adózását.

Társadalombiztosítási szempontból változás várható az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után jelenleg fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás terén is.

A társaságokat érintő szabályváltozási javaslatok is az egyszerűsítést szolgálják, nem jelennek meg új kötelezettségek. Lehetővé válik a helyi iparűzési adóbevallások elektronikus benyújtása már a feltöltési kötelezettség során is, és adóalap-kedvezmény lesz elérhető elektromos töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén is. Az online számlázás bevezetésének időpontja egy évvel kitolódik.

Egyszerűsítéseket fogalmaz meg a Javaslat az illetéktörvénnyel kapcsolatban is. Kedvezményes áfa-kulcsokat vezethetnek be, mely többek között az internet-hozzáférést is előnyösebbé teszi.

Adózás rendje

  • A javaslat előírja, hogy a nettó adótartozással rendelkező adózó esetében nem alkalmazhatóak az általánostól eltérő, azoknál kedvezőbb szabályok.
  • Külföldi számlaszámok bejelentése – A javaslat kötelezi a gazdasági társaságokat, hogy a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját jelentse be az adóhatóság felé 2018. január 1-jétől. A bejelentési kötelezettség elmulasztása 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.
  • Adófizetési biztosíték – A javaslat bevezeti az adófizetési biztosíték jogintézményét az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. A javaslat a működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét. Az adófizetési biztosíték összege az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, határozatban dönt az adófizetési biztosíték felhasználásáról.
  • A javaslat szerint az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek, amit 2018. január 31-éig kell megtenniük.
  • Áfa-bevallási kötelezettség elmulasztása – A javaslat alapján a NAV honlapján közzéteszik azon adózók adatai, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.
  • A javaslat a súlyosítási tilalom kezdetét 18 hónapra növelné abban az esetben, ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják, vagy postára adják.
  • A napi késedelmi pótlék mértékének számítása során kerekítést, meghatározott tizedes jegy pontossággal történő figyelembevételt nem kellene alkalmazni.
  • Székhelyszolgáltatás bejelentése – A javaslat egyszeri bejelentési kötelezettséget ír elő azon adózóknak, akik/amelyek 2017. január 1-jét megelőzően is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe vesznek székhelyszolgáltatást.
  • Online számlázás – A hatályos szabályozás értelmében a számlázó programmal kibocsátott, százezer forintot meghaladó összegű áthárított adót tartalmazó számlákra vonatkozó, valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség (’online számlázás’) bevezetésének időpontja 2017. július 1-je. A törvénymódosítási javaslat azonban egy éves türelmi időt határoz meg, melynek következtében az online számlázás kötelező jellegű bevezetése 2018. július 1-re esik. Az egy éves halasztás célja, hogy a számlázó programot használó adóalanyoknak elegendő idő álljon rendelkezésére az online számlázás technikai feltételeinek biztosítására. Ezért az adóalanyok 2017. július 1-jétől számított egy éven belül csupán tesztelési célból és önkéntes alapon vezethetik be az online adatszolgáltatást az adóhatóság felé.
  • Lényeges, az online adatszolgáltatással összefüggő változtatás továbbá, hogy a belföldi összesítő nyilatkozathoz kapcsolódó összeghatár a várttól eltérően 2017. július 1-jétől nem csökken százezer forintra. 2017. július 1-jétől továbbra is csak olyan belföldi, áthárított adót tartalmazó számlát kell szerepeltetni az áfa-bevallás M lapján, amely esetében az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. (Ennek megfelelően nem változik a beszállítókra vonatkozó különös adatszolgáltatási kötelezettség értékhatára sem, abban az esetben kell tehát továbbra is az M lapon szerepeltetni egy adott beszállítót, ha a beszállítótól befogadott számlák alapján az ugyanazon adómegállapítási időszakban levont adó összege összesen eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot.)

Személyi jövedelemadó

Adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás

  • A Javaslat alapján a jogalkotó a mobilitás további ösztönzése érdekében a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás vonatkozásában olyan módon módosítana a szabályokon, hogy azok a korábbiakhoz képest 2018. január 1-től még kedvezőbb és még szélesebb körben alkalmazhatók legyenek. A juttatás adómentes értékhatára a minimálbér százalékában az alábbiak szerint változna: a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60%-a (40% helyett), a foglalkoztatás második két évében 40%-a (25% helyett), a foglalkoztatás ötödik évében pedig 20%-a (15% helyett) lenne.
  • A juttatás feltételeinek vonatkozásában könnyítést jelent, hogy a Javaslat értelmében a lakhatási támogatás határozott idejű munkaviszony esetén is adható lenne. A 2018. január 1-jén fennálló határozott időtartamú munkaviszonyok esetén a számításnál a munkaviszony létrejötteként 2018. január 1-jét lehetne figyelembe venni. További könnyítés lenne, hogy 2018. január 1-től nemcsak abban az esetben lehetni adni adómentesen a juttatást, ha a magánszemély egyáltalán nem rendelkezik lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén vagy a törvényben meghatározott vonzáskörben (a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásakor), hanem olyan esetben is, ha a munkavállaló ebben a körzetben rendelkezik ingatlannal, de annak maximum 50%-os tulajdonosa, vagy (nagyobb tulajdoni hányad esetén) az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt.
  • Egyértelműsítené a jogalkotó továbbá, hogy az adómentesség munkaerő-kölcsönzés esetében is alkalmazható, valamint definiálnák, hogy az állandó lakóhely meghatározásakor az Art.-ben szereplő fogalom helyett a lakcímnyilvántartás szerinti lakóhely fogalmat kellene használni.
  • A további feltételek (a munkavállaló a bérleti díj összegéről megfelelő bizonylattal rendelkezzen, a munkavállaló minimum 36 órás munkaviszonyban álljon a támogatást nyújtó munkáltatóval, valamint hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzésének helye közötti távolság minimum 60 km legyen, vagy a tömegközlekedéssel történő oda-visszautazás időtartama a 3 órát meghaladja) változatlanok maradnának.

 

Közös tulajdonból származó jövedelem

  • A Javaslat egyértelműsíteni, hogy a közös tulajdon esetében akkor is elszámolhatóak a költségek a tulajdonból származó bevételekkel szemben, ha a kapcsolódó számlákat csupán az egyik tulajdonos nevére állították ki. A módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba.

 

A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása

  • A Javaslat alapján az 1% felajánlását tartalmazó borítékon elegendő lesz csupán a magánszemély nevét és lakcímét feltüntetni, az adóazonosító jel feltüntetésétől el lehet majd tekintetni. További módosítás lenne, hogy a munkáltató abban az esetben is összegyűjthetné és továbbíthatná az adóhatóság részére az 1+1%-ról történő nyilatkozatokat, ha munkáltatói adóbevallást nem készít. A módosítás ugyanakkor a felajánlott összeg átutalásának értékhatárát 100 forintról 1000 forintra emelné. A módosítások a törvény kihirdetését követő napon lépnének hatályba.

 

További módosítások

  • Iskolarendszerű képzés – A Javaslat alapján bekerülne a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe az iskolarendszerű képzés fogalma (a törvény korábban csak az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát tartalmazta), amellyel egyértelművé válna, hogy külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszeren belüli képzésnek.
  • Praxisjog – A módosító javaslat a törvény kihirdetésének napjától kedvezőbb feltételek mellett tenné lehetővé a paxisjog átruházását.
  • Ingatlanértékesítés – Egyszerűsítést tartalmaz a Javaslat az ingatlanértékesítés egyik speciális fajtájával kapcsolatban, amikor az ingatlanértékesítés kapcsán ápolási intézményben való hely megszerzése történik. A Javaslat értelmében, ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem említett célra történő felhasználása az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelhetné (szemben a jelenleg alkalmazandó adókiegyenlítési eljárással). A módosítás a törvény kihirdetését követő 30. napon lépne hatályba.
  • Osztalék – Technikai pontosítás, hogy a módosítás értelmében a törvény kihirdetését követően az osztalék személyi jövedelemadóról szóló törvényben szereplő fogalma a számviteli törvény szerinti, 2016-től hatályos szabállyal összhangba kerülne.
  • Járművek költségének elszámolása – A módosítási javaslat alapján nemcsak a házastárs tulajdonában, hanem közeli hozzátartozó tulajdonában álló járművel kapcsolatban is elszámolhatná a költségeket az önálló tevékenységet végző magánszemély.

Társadalombiztosítás

Egészségügyi hozzájárulás

  • A Javaslat alapján 2018. január 1-jétől megszűnne az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amelyet jelenleg akkor szükséges megfizetni, ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az 1 millió forintot meghaladja.
  • A Javaslat alapján egy átmeneti rendelkezéssel is kiegészülne a törvény, amelynek értelmében a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértékét arra a hónapra, illetve adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre lehet először alkalmazni, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék

  • A tervezet értelmében az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2018-tól 7 320 Ft-ra emelkedne.

Társasági adó

  • A Társasági adó törvényt érintő változások tekintetében fontos, hogy a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni 2018. január 1-től.
  • Ellenőrzött külföldi társaság – Az ellenőrzött külföldi társaság szabályai akkor alkalmazandóak, ha a részesedés az adózó adóévének a többségében fennáll. Átmeneti rendelkezéseket vezetnek be a korábbi CFC szabály időbeli alkalmazhatóságára a jövedelem keletkezésének időpontjának függvényében.
  • Az európai uniós irányelvi szabályozást átültetve az adóalapba beszámítandó jövedelmet az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló tulajdoni részesedése arányában kell kiszámítani.
  • A Javaslat szerint csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.
  • Elektromos járművek – Az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra kiépítésének támogatása érdekében az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege – a meg nem térülő eredmény erejéig – levonhatóvá válik a társasági adóalapból.
  • A Javaslat a korai fázisú vállalkozás adóalap-kedvezményénél a kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltételt törli.
  • A Javaslat az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózók vonatkozásában is tartalmaz pontosításokat, többek között a 12 hónapos vetítési időszak, valamint az elszámolható értékcsökkenés meghatározásával. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést.
  • Az IFRS-ek szerinti adózónak az innovációs járulékkötelezettségük megállapításakor a helyi iparűzési adóban előírt speciális rendelkezéseket megfelelően alkalmazniuk kell.

Helyi iparűzési adó

  • Helyi adókról szóló törvény kiegészülne azokkal a rendelkezésekkel, melyek a határozott időre rögzített adómérték esetén korlátozzák az önkormányzat adómegállapítási jogosítványait. A Javaslat szerinti szabályozás tovább erősíti a jogbiztonságot.
  • Több IFRS-eket érintő változást is tartalmaz a Javaslat. 2018. január 1-jétől az IAS 18 Bevételek című és az IAS 11 Beruházások című standardokat felváltja az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard, továbbá ekkortól alkalmazandó az IFRS 9 pénzügyi instrumentumok standard is.
  • Előrehozott adó – A Javaslat szerint a jövőbeni adófizetési kötelezettségre tekintettel is fizethet adót, amely a korábbi szabályok alapján túlfizetésnek minősült. Az előrehozott adó kizárólag a jövőben esedékes adóba számítható be, vissza nem téríthető.
  • Bevallás az adóhatóság közreműködésével – Az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség állami adóhatóság közreműködésével való teljesíthetőségét a Javaslat kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével.
  • Telephely – A szélerőműhöz és szélkerékhez hasonlóan a napelem-erőmű is telephelynek minősülne helyi adó szempontból.

Illeték

  • Lakáscsere – A Javaslat értelmében az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben azon magánszemélyek is jogosultak lennének lakáscsere esetén a lakások forgalmi értékének különbözete után (és így nem a szerzett lakás forgalmi értéke után) megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket, akik a csereügylet révén magánszemélynek nem minősülő tulajdonostól szerezték meg a lakást.
  • Illetékkiszabási eljárás felfüggesztése – Azokban az esetekben, amikor lakásvásárlás esetén a magánszemély az illetékkiszabásra történő bejelentésig nyilatkozik arról, hogy a lakásvásárlástól számított egy éven belül értékesítik másik lakástulajdonát, a Javaslat lehetővé tenné, hogy a magánszemély kérje az állami adóhatóságot az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésére annak érdekében, hogy a magánszemély ne a vásárolt lakás forgalmi értéke után, hanem a szerzett és értékesített lakások forgalmi értékének különbözete után fizesse meg a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
  • Forgalmi érték megállapítása – A Javaslat szerint a forgalmi értéket főszabály szerint az állami adóhatóság állapítaná meg, a vagyonszerző arról csupán nyilatkozhat. Az állami adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat.
  • A jövőben nem kellene bejelenteni az állami adóhatósághoz a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzését, a Tao. törvény szerinti kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzést, valamint az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulását.
  • A Javaslat tisztázza, hogy az Itv. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni illetőségétől függetlenül azt a külföldön bejegyezett társaságot, szervezetet, amely megfeleltethető az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmi körébe tartozó valamely jogalanynak.

Bankadó

  • Különadó csökkentése – A Javaslat értelmében a jövőben a pénzügyi szervezetek különadója alanyainak lehetősége lenne az általuk fizetendő különadó összegét csökkenteni – a különadó 50 százalékáig – a látványcsapatsportok esetében bizonyos létesítmények, utánpótlás-nevelés, amatőr sportszervezetek támogatásának céljára nyújtott összeggel abban az esetben, ha az adózó az alapján jogosult lenne a Tao-törvény szerinti adókedvezményre, amit azonban nem érvényesít a társasági adó terhére.

Általános forgalmi adó

  • Újabb kedvezményes adókulcsokat vezetnek be 2018. január 1-jétől:
    • Az internet-hozzáférési szolgáltatás adómértéke 18%-ról 5%-ra csökken.
    • Az emberi fogyasztásra alkalmas hal áfa-kulcsa pedig 27%-ról 5%-ra csökken.
  • A Javaslat továbbá pontosítja a csökkentett adókulcs alá eső internet-hozzáférési szolgáltatás definícióját, és egyértelműsíti, hogy az ún. hálózati szolgáltatások a 27%-os adókulccsal adóznak.
  • A korábbi módosításnak megfelelően 2018. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom áfa-kulcsa is 5%-ra csökken.

Jövedéki adó

  • 2018-tól az adózás rendjéről szóló törvény lesz a jövedéki törvény általános eljárásjogi háttérjogszabálya. Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre, a törvénymódosítási Javaslat értelmében minden, évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50%-os jövedéki adókedvezményt.
  • A Javaslat több pontosítást tartalmaz, többek között a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok kapcsán felmerülő áfa-fizetési kötelezettség teljesítését érintően. A Javaslat szerint a nem zárjegyköteles alkoholtermék nagykereskedelme nem jövedéki engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenység. A jövedéki törvény módosítása következtében továbbá fedezetigazolással is lehetséges lesz jövedéki biztosítékot nyújtani.

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

  • Építményüzemeltetés – Szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvénymódosítási Javaslat kibővíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és projekttársasága által végezhető tevékenységek körét olyan módon, hogy azok tevékenysége kiterjedhessen építményüzemeltetésre is.
  • A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz a piaci értéken való értékelés kapcsán az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő ingatlanbefektetési társaságok vonatkozásában.

Egyéb változások

  • A bankszektor IFRS-ekre történő kötelező áttérését 2017-ről 2018-ra módosítják. A Javaslat ennek figyelembevételével, egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára.

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább