BCM-körkép 2013 | KPMG Magyarország

BCM-körkép 2013

BCM-körkép 2013

A vállalatok üzletfolytonosság-tudatosságára fókuszált a KPMG idei üzletfolytonossági felmérése.

1000

További tartalmak

A 2011-ben indított, a hazai szervezetek BCM-fejlettségét, -gyakorlatát vizsgáló felméréssorozatunk elérkezett harmadik részéhez. Első felmérésünk még általánosságban vizsgálta a résztvevők BCM-érettségét, a tavalyi év során már arra voltunk elsősorban kíváncsiak, hogy a BCM-rendszerrel rendelkező vállalatok hogyan vélekedtek az üzletihatás-elemzés (BIA) készítéséről. Idén az üzletfolytonosság-menedzsment egy másik kulcsfontosságú területére, a BCM iránti elkötelezettségre, tudatosságra helyeztük a hangsúlyt. A fókuszált, 44 kérdésből álló online kérdőívünket 55 szervezet töltötte ki. A válaszadók jellemzően ismét a pénzügyi társaságok közül kerültek ki, de szép számban képviseltette magát az informatikai, telekommunikációs, energia-, illetve járműipari szektor is.

 

Az eddigiekhez hasonlóan jelen felmérésünkben is összehasonlítottuk a szervezetek általános BCM-érettségét a korábbi évek érettségi adataival. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a 2013-as évben jelentősen nőtt azon válaszadók aránya, akik teljesen kész és működőképes BCM-rendszerrel rendelkeznek (2012-ben a válaszadók 26 százaléka, idén 45 százaléka nyilatkozott így). Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb azok száma, akik kérdésesnek vélik elkészült BCM-rendszerük működőképességét (2012-ben a válaszadók 40 százaléka, az idei év során csak 16 százaléka adta ezt a választ). Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy a BCM iránti elkötelezettség egyes fontos területein, mint például a „dedikált BCM-költségvetés” vagy a „BCM-ért felelős terület vagy személy kijelölése”, nem történt jelentős előrelépés.

 

Nézzük a legérdekesebb megállapításokat! Számunkra is meglepő eredmény, hogy a dokumentumok karbantartása kapcsán a megkérdezettek többsége a katasztrófa-helyreállítási akciótervek (Disaster Recovery Plan – DRP) felülvizsgálatát kevésbé tartja fontosnak a többi BCM-dokumentummal szemben. A válaszadók 22 százaléka ugyanis nem vizsgálta felül azokat, míg ez az arány a többi dokumentum esetében 10-15 százalék. Ezen kívül a válaszadók 9 százaléka, ha azonosít is a kritikus folyamataiban vagy rendszereiben változást, úgy gondolja, hogy elegendő az akcióterveket később aktualizálnia. Vajon mikor teszik meg ezt, és milyen eredménnyel? Nem felejtődnek el addig a változás részletei?

 

És egyáltalán: nem felejtik el véglegesen a dokumentumok frissítését? Felmérésünkből az is kiderült, hogy a megkérdezett szervezetek többsége elsősorban a BCM-dokumentumok hozzáférhetőségével, illetve az elektronikus levélben kiküldött értesítéssel oldja meg az érintettekkel történő üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos kommunikációt. És hogy kik az érintettek? Válaszadóink szerint csupán a szervezet belső munkatársai! A külső felek, üzleti partnerek, szolgáltatók tájékoztatását senki nem jegyezte meg. Vajon hogyan befolyásolják ezek a tényezők az akciótervek működésének hatékonyságát? Felmérésünk szerint a BCM-mel rendelkező szervezetek 38 százaléka használta az akcióterveit éles helyzetben az elmúlt években. Ezen szervezetek nagytöbbsége (83 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy az akciótervek használata során azonosítottak kisebb hiányosságokat. Nem lenne jobb elkerülni az éles használat során felmerülő hiányosságokat az akciótervek hatékonyabb tesztelésével, karbantartásával, vagy a kommunikáció fejlesztésével?

 

Bízunk benne, hogy idei felmérésünk eredményei hasznos segédeszköznek bizonyulnak a BCM-mel foglalkozó szakemberek munkájához. Reméljük, hogy jövőre még pozitívabb képet adhatunk a hazai vállalatok üzletfolytonosság-tervezési gyakorlatáról.

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább

Új KPMG weboldal

Megújult honlapunkon könnyebb megtalálni a tartalmakat, egyszerűbb navigálni, és mostantól a mobilböngészőkön is működik.

 
Tovább