Idén rekord cégfelvásárlási aktivitás várható hazánkban | KPMG Magyarország

Idén rekord cégfelvásárlási aktivitás várható Magyarországon

Idén rekord cégfelvásárlási aktivitás várható hazánkban

A nemzetközi vállalati felvásárlásokat regisztráló Mergermarket adatai szerint tavaly Magyarországon 32 darab 5 millió dollárt meghaladó értékű cégfelvásárlási tranzakció zajlott le. Ez mindössze eggyel kevesebb, mint az utóbbi 10 évben rekordnak számító 2016-os adat. A piaci körülmények jók maradnak, ezért idén is sok tranzakcióra számítunk – mondja Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.

Tartalom- és médiastratéga

KPMG in Hungary

Kapcsolat

További tartalmak

Ingatlanok nélkül számítva, a jelenlegi rekordot tartó 2016-os évből összesen 33 nagy, Magyarországot is érintő céges felvásárlást tart nyilván a legnagyobb tekintélyű akvizíciókkal foglalkozó szervezet, a Mergermarket. Ebből 27 volt olyan, amiben a felvásárlás célpontja kifejezetten magyar székhelyű vállalat volt, 6 felvásárolt cég pedig ugyan nem magyarországi központú, de a magyarországi célpont is része volt az üzletnek. 2017-ben ugyan eggyel kevesebb, 32 céges tranzakciót zártak le, de ebből is hasonló arányban, 25 esetben volt kifejezetten magyarországi központú vállalat a célpont.


Rekord év lehet 2018


„Két remek év után egy harmadik következhet, mert a piaci feltételek továbbra is kedvezően alakulnak, ráadásul küszöbön áll egy olyan tranzakció is, mint a Telenor eladása. Amennyiben ez idén lezárul, akkor akár meg is dőlhet a magyar cégfelvásárlási rekord 2018-ban” – mondja Simonyi Tamás. A cégfelvásárási piac a gazdaság egyik tükre, hiszen az aktivitás és az árak nemcsak a nemzetközi tőkepiaci helyzetről adnak képet, hanem a magyar gazdaságról is.


A Mergermarket szerint a közepes méretű tranzakciók piacán tanácsadóként piacvezető KPMG magyarországi igazgatója szerint a válság utáni monetáris lazítás, a mérlegalkalmazkodás, majd a meglóduló növekedés eredményeként 2010-es évek közepére magasra emelkedett a cégek befektetésre váró készpénz állománya.
Mivel a tőzsdei árfolyamok is stabilan emelkedtek, az eladói oldalon is nőtt a hajlandóság a vállalatok értékesítésére, vagyis célpontokban sem mutatkozott hiány a piacon. A cégfelvásárlási árak kevésbé rugaszkodnak el a méltányos értékektől, mint a tőzsdei árfolyamok, hiszen a vevők zömmel az ágazaton belüli stratégai befektetők, akik azt nézik, hogy a célpontokat hogyan tudják beilleszteni működő vállalatukba, és attól hogyan emelkedik a profitjuk. Ennek ellenére a felvásárlási árak jócskán a történelmi átlag felett járnak.
Mindez természetesen Magyarországon is érezteti a hatását. Bár a tranzakciók száma az ország méreteiből adódóan kicsi, itt is két meglehetősen aktív év áll mögöttünk. 2017-ben ugyan kevesebb nagy tranzakció zárult le, mint egy évvel korábban, idén azonban akár rekord is megdőlhet érték tekintetében, ha a Telenor tranzakció még 2018-ban lezárul. Nem is ebben látszódik azonban igazán komoly változás az elmúlt években, hanem a tranzakciók irányában, és az azokban résztvevők kilétében.


Erősödik a hazai belső piac


Az egyirányú, befele irányuló tőkemozgások kora már a 2000-es évek elején befejeződött, és 2010 után ki is egyenlítődött az irány. Ez nem azt jelenti, hogy a külföldi tőkebeáramlás megállt volna, de azt igen, hogy a célpontjai ma már nem annyira működő vállalkozások, mint inkább zöldmezős beruházások, illetve kereskedelmi ingatlanok. Ez 2010 után néhány nagy gyár építésében nyilvánult meg, az utóbbi időben pedig az logisztikai és irodapiaci beruházásokban érhető tetten.


Az elmúlt években már egyértelműen azok a cégfelvásárlások uralták a piacot, amelynek mindkét oldalán magyar résztvevők álltak. Ennek egyik oka, hogy mára kialakult egy nemzeti tőkés réteg, amely akár hitelek nélkül is képes megmozgatni 1-3 milliárd forintot, ha olyan célpontot talál, amely jól illeszkedik a meglevő portfoliójába. Emellett visszatértek a hitelezési piacra a bankok is: bár még nem minden szereplő, de többen is nagy kedvvel hiteleznek ingatlan- esetleg cégfelvásárlási projekteket, ami növeli a befektetők mozgásterét. Az eladói oldalon a magas árak teremtik meg a kínálatot a tranzakciókhoz, és ez feltehetőleg így marad 2018-ban is.


Ami viszont nem változik, az a magyar cégek és más tőketulajdonosok alacsony külföldi aktivitása. A magyar vállalkozók – különösen a tőkeerőssé vált idősebb generáció tagjai – nem kifejezetten világpolgárok, nyelvi nehézségeik vannak, és idegen számukra külföldi vállalati kultúra. Nyugaton a szabálykövetőbb vállalati kultúra állítja kihívások elé őket, délen és keleten pedig a vadkapitalista hajtások okoznak félelmet azokban, aki egyáltalán gondolkodnak külföldi terjeszkedésben.


Vannak már jelei annak, hogy a megerősödő magyar vállalkozói réteg idővel hajlandó lesz megfizetni azokat a szakembereket, akik modernizálják vállalkozásaikat, és képesek lesznek arra is, hogy az így megerősödő cégekbe külföldön vásárolt leánycégeket is integráljanak. Ez azonban lassú – generációváltást igénylő – folyamat, így a magyar tőkeexport a következő években is a legnagyobb – főleg néhány tőzsdei – cég műveleti területe marad.
 

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább