A KPMG 2008 után újból felmérte a digitalizáció hatását a hazai médiafogyasztási szokásokra. A tanácsadó cég 328, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót kérdezett meg médiahasználati szokásaikról.

Az internet elterjedése a tévénézési szokásokat is alapjaiban megváltoztatta: a válaszadók túlnyomó része, több mint fele már interneten követi a műsorokat. A tévézők letöltik az őket érdeklő filmeket, vagy internetes streameket, videómegosztó oldalakat választanak (lásd 1. ábra). Jelentősen nőtt azok száma is, akik a kiválasztott műsort a csatorna weboldalán nézik meg: a válaszadók közel kétharmada él ezzel a lehetőséggel, szemben a 2008-ban jellemző 39 százalékos aránnyal. Míg 2008-ban a válaszadók több mint 50 százaléka soha nem nézett internetes forrásból származó tartalmakat, addig ma már csupán 10 százalékuk nyilatkozott így.

„Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy a tévézésnek leáldozott. Ha korcsoportos bontásban vizsgáljuk meg a válaszokat, akkor kitűnik, hogy a 30-49 éveseknél még mindig a tévénézés dominál” – fűzte hozzá Nestor Andrea, a KPMG telekommunikáció és média csoportjának vezetője. 

Az előfizetők többsége digitális csatornacsomagot választ (lásd 2. ábra); az ár és a csatornák száma mellett szempontként jelenik meg a műsorrögzítés vagy a videotéka igénybevételének lehetősége. A válaszadók háromnegyede azt mondta, szívesen használná a videotéka (Video on Demand – VoD) funkciót. Ennek a szolgáltatásnak a népszerűsége egyébként meglepően magas az idősebb válaszadók körében. 

„A tévénézési szokásokra – korosztályoktól függetlenül – továbbra is a passzivitás és a tudatosság hiánya jellemző. A válaszadók csupán fele szeretné saját maga összeállítani csatornacsomagját, és meglepő módon a reklámblokkok átugrását sem tartják kiemelkedő fontosságúnak. Annak ellenére, hogy az előfizetési csomagok egyre több csatorna elérését teszik lehetővé, csakúgy, mint 2008-ban, jelenleg is csupán 2-5 adót néznek rendszeresen a válaszadók”– mondta Nestor Andrea.

A kevéssé tudatos tévénézést mutatja az is, hogy a válaszadók közel fele soha nem rögzít műsorokat, ugyanakkor azok, akik felveszik az őket érdeklő tartalmakat, 2008 óta aktívabbak lettek, sokan akár naponta is használják műsorrögzítésre alkalmas készüléküket.

A legnépszerűbb csatornák a válaszadók körében a kereskedelmi adók, ezeket követik a sportcsatornák és a közszolgálati médiumok (lásd 3. ábra). 2008-hoz képest csökkent a kereskedelmi csatornák nézettségének részaránya, hasonlóan az akkor még második helyet elfoglaló közszolgálati csatornákhoz. A legnagyobb növekedést a sporttelevíziók érték el.