Property Lending Barometer 2016 | KPMG Magyarország

KPMG Property Lending Barometer 2016: Kedvező az ingatlanfinanszírozási környezet, de bizonytalan a további javulás

Property Lending Barometer 2016

Továbbra is kedvező finanszírozási kondíciók jellemzik az európai ingatlanpiacokat, de ami a jövőbeli pozitív változásokat illeti, az üzleti hangulat nem kifejezetten optimista– derül ki a KPMG friss, Property Lending Barometer című felméréséből.

1000

További tartalmak

21 ország, közel 100 válaszadó

A KPMG idén hetedik alkalommal készítette el Property Lending Barometer című felmérését, amelyben 21 ország, közel 100 bankja vett részt Európa szerte. A felmérés keretében a KPMG a banki döntéshozókat az ingatlanfinanszírozás jelenlegi helyzetéről, a főbb finanszírozási paraméterekről és a kilátásokról kérdezte. Az elemzés során a meghatározott mutatószámok alapján három kategóriába sorolták az országokat: (1) domináns, (2) fejlett, és (3) egyéb gazdaságok. Magyarország a szomszédos Romániához vagy Szlovéniához hasonlóan a harmadik kategóriába került.
 

A felmérés főbb megállapításai:

  • a válaszadók jelentős többsége gondolja úgy, hogy finanszírozási aktivitása az ingatlanszektorban nem változott vagy fokozódott tavaly óta;
  • a bankok finanszírozási aktivitása továbbra is visszafogottabb azokon a piacokon, amelyeken jelentős volt a nemteljesítő hitelek aránya;
  • a kedvező finanszírozási kondíciók és a támogató makrogazdasági környezet ellenére az első félévben csökkent az ingatlanbefektetések volumene Európában, 2015 azonos időszakához képest;
  • a magyarországi bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága nőtt;
  • az egyéb kategóriába sorolt országok közül Magyarországon figyelhetők meg a legkedvezőbb feltételek az elvárt kamatprémiumok tekintetében;
  • a hazai válaszadók több mint kétharmada mind a saját bankja, mind a bankszektor ingatlanhitel-portfóliójának növekedését várja a közeljövőben.

Pozitív a banki hozzáállás

A kedvező gazdasági körülmények ellenére a bankok finanszírozási aktivitása továbbra is visszafogottabb azokon a piacokon, amelyeken jelentős volt a nemteljesítő hitelek aránya, és az ingatlanbefektetési aktivitásban is enyhe csökkenés tapasztalható Európában, állapította meg Andrea Sartori, a KPMG kelet-közép-európai ingatlantanácsadási csoportjának vezetője, aki egyben a felmérés koordinátora. „Továbbra sem találunk olyan kedvező banki finanszírozási kondíciókat, amelyek a globális pénzügyi válságot megelőzően voltak jellemzők, és a felmérés alapján nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog” – hangsúlyozta Sartori.

A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy kategóriától függetlenül a válaszadók jelentős többsége (legkevesebb 75%-a) úgy gondolja, hogy finanszírozási aktivitása az ingatlanszektorban nem változott vagy fokozódott tavaly óta.

Sartori szerint a bankok korábban említett, pozitívnak tekinthető hozzáállása leginkább a támogató helyi és az európai makrogazdasági környezetnek köszönhető, megjegyezve, hogy bizonyos országokban jelentős befolyásoló tényező a finanszírozást igénylő kiemelt ingatlanok korlátozott száma, illetve az aktív befektetők hiánya.

Vegyes kilátások

A támogató makrogazdasági környezet – a GDP idén átlagosan 2,5 százalékkal nőtt a vizsgált európai országokban az elmúlt évben, a kedvező finanszírozási kondíciók, az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja, és az alacsony kamatok ellenére az első félévben csökkent az ingatlanbefektetések volumene 2015 azonos időszakához képest – derül ki a KPMG elemzéséből. Andrea Sartori szerint azonban az említett kedvező körülményeknek köszönhetően akár korrekció is jöhet a piacon. „A hitelek elérhetősége, a rendkívül alacsony, vagy egyes esetekben negatív kamatok csábítóak lehetnek az ingatlanpiaci befektetők számára” – hangsúlyozta a szakértő.

2016 első hat hónapjában az ingatlanpiaci befektetések volumene elérte a 107,5 milliárd eurót, ugyanakkor ez 2015 azonos időszakához képest 30 százalékos csökkenést jelent. „Azt gondolom, a befektetők aggódhatnak amiatt, hogy a politikai bizonytalanságok hogyan hatnak befektetéseikre. Ennek megfelelően vonzóbbá válhatnak a jó minőségű, kevésbé kockázatos eszközök” – jegyezte meg az adat kapcsán Sartori.

A kiadvány kitér arra is, hogy míg a legnagyobb európai piacokon, így az Egyesült Királyságban és Németországban csökkent az ingatlanpiaci tranzakciók volumene az első félévben, addig Finnországban és Svédországban éves szinten hozzávetőlegesen mintegy 30 százalékos növekedést tapasztaltak. Sartori szerint a kínai gazdaság lassulásának üzleti aktivitásra gyakorolt hatásai már érezhetők a kontinensen, ugyanakkor a „Brexit”-referendum következményeit egyelőre nehéz előrejelezni.„Az elmúlt években tapasztalt gazdasági növekedésnek a geopolitikai feszültségek szabhatnak gátat, amelyek az európai szinergikus gazdasági kapcsolatokat is tesztelhetik” – tette hozzá.

Hogyan teljesít Magyarország?

Tavalyhoz képest a magyarországi bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága nőtt, mind a jövedelemtermelő ingatlanok, mind az új fejlesztések finanszírozása tekintetében. Az új fejlesztéseknél leginkább az irodaépületek finanszírozását preferálják a hitelintézetek, amit a lakóingatlan- és a kiskereskedelmi célú ingatlanfejlesztés követ. A finanszírozási hajlandóság pozitív változásával összhangban a válaszadók több mint kétharmada mind a saját bankja, mind a bankszektor ingatlanhitel-portfóliójának növekedését várja a közeljövőben.

Az egyéb kategóriába sorolt országok közül Magyarországon figyelhetők meg a legkedvezőbb feltételek az elvárt kamatprémiumok tekintetében, és ezek közelítenek a fejlettebbnek tekintett régiós gazdaságoknál (Lengyelország vagy Csehország) tapasztalható szintekhez.

A KPMG felmérése alapján a magyarországi bankok jellemzően nem kötnek 11 évnél hosszabb futamidejű ingatlanfinanszírozási szerződéseket, ugyanakkor a tőketörlesztési elvárások alapján megállapítható, hogy a hitel teljes visszafizetésére akár 18 éves időtáv is elfogadható a finanszírozóknak (technikailag refinanszírozáson vagy új szerződésen keresztül, az eredi szerződés lejáratakor).

 

Megjegyzés a szerkesztőnek:

  • A felmérésben szereplő országcsoportok tagjai. Domináns gazdaságok: Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország; Fejlett gazdaságok: Bulgária, Horvátország, Írország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Törökország; Egyéb gazdaságok: Ausztria, Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia
  • A banki döntéshozók megkérdezésére 2016 májusa és júliusa között került sor.

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább