Nem használják ki a vállalatok a technológia adta lehetőségeket a csalások elleni küzdelemben

A technológia szerepe a csalásoknál

KPMG: nem használják ki a vállalatok a technológia adta lehetőségeket a csalások elleni küzdelemben, holott a legtöbb esetben éppen a technológia az, ami elősegíti azok elkövetését

Sajtókapcsolatok

KPMG Hungária Kft.

Kapcsolat

További tartalmak

Az esetek jelentős részében (24 százalék) a csalások elkövetését a technológia nagymértékben támogatta – derül ki a KPMG legfrissebb, 78 országra kiterjedő, összesen 750 esetet vizsgáló tanulmányából. A Global Profiles of a Fraudster című kiadvány szerint proaktív elemzéseket nagyon ritkán végeznek a cégek csalásmegelőzés céljából; mindössze az esetek 3 százalékára derül fény ily módon. 

„A technológia kettős szerepe – egyrészt a megelőzés eszköze lehetne, másrészt gyakran a csalók segítője – előreláthatólag csak tovább növekszik” – figyelmeztet Phil Oswalt, a KPMG International csalási ügyek vizsgálati szakágának vezetője. „A technológia fejlődésével párhuzamosan annak illetéktelen célú felhasználása is egyre kifinomultabb. Miközben a csalók számára evidens, hogy technológiai eszközöket alkalmazzanak, a cégek nem tesznek eleget azért, hogy az ezekben rejlő lehetőségeket a csalások megelőzésében kihasználják. A veszélyazonosító rendszerek működtetése és az adatelemző módszerek használata elengedhetetlen feltétele a rendellenes vagy gyanús esetek feltárásának.”

A technológiát ügyesen használó csalók számos módon követhetnek el csalásokat. Azon csalásokra vonatkozóan, melyek elkövetése során az elkövetők technológiai eszközöket használtak, elmondható, hogy: 24 százalékban hamis vagy félrevezető információkat szerepeltettek a számviteli nyilvántartásokban, 20 százalékban e-mailben vagy egyéb üzenetküldő platformon osztottak meg hamis vagy félrevezető információkat, 13 százalékában pedig informatikai rendszerekhez szereztek illetéktelen hozzáférést. 

A csaló „új arca”

  • a csalók többsége (69 százalékuk) 36 és 55 év közötti;
  • többségük (65 százalékuk) a szervezeten belüli;
  • nem ritka, hogy vezető beosztást töltöttek be az adott cégnél (35 százalék), munkaviszonyuk pedig hat évnél hosszabb időszakra terjedt (38 százalék);
  • korlátlan felhatalmazással rendelkeztek, és képesek voltak a kontrollokat felülírni (44 százalék)
  • gyakran autokratikus személyiségként jellemezhetők (18 százalék), és háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy inkább barátságosnak mondták őket, mintsem barátságtalannak;
  • nagy tiszteletnek örvendhettek a vállalaton belül, 38 százalékuk legalábbis így jellemezte magát
  • sokszor mások bevonásával követtek el csalásokat, bár az ilyen esetek aránya 73 százalékról 60 százalékra csökkent a legutóbbi felmérés óta;
  • a csalókat leginkább (60 százalékukat) a személyes haszonszerzés motiválta, megelőzve a kapzsiságot (36 százalék), és az „adott volt a lehetőség” motivációját (27 százalék).

Egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a lehetőség kínálta (opportunista) csalások

A csalások többségét (61 százalékot) a belső kontrollok gyengesége miatt követték el, és a probléma egyre súlyosabb. A legutóbbi felmérés (2013) óta 18-ról 27 százalékra emelkedett az olyan esetek aránya, amelyeket a belső kontrollok gyengeségét kihasználva követtek el. 

A csalások elkövetésének lehetőségét ugyanakkor az erős kontrollok nem zárják ki teljesen, hiszen sok esetben a csalók kikerülik a ” a kontrollokat. A felmérés eredményei szerint a csalások 16 százalékánál megkerülték a kontrollokat, további 16 százalékuknál pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyták őket.

A tanulmány további főbb megállapításai

  • a csalásokat többnyire (62 százalékban) nem egyedül, hanem társak bevonásával hajtják végre (38 százalék)
  • az esetek jelentős részét (46 százalékát) vegyes összetételű csoportok hajtották végre, ám a csalók között sokkal nagyobb arányban fordultak elő olyan csoportok, amelyek csak férfiakból álltak (39 százalék), mint amelyekben kizárólag nők vettek részt (7 százalék)
  • a csalások 61 százaléka külső (harmadik) fél bevonásával történt
  • az esetek 44 százalékát valamilyen gyanú vagy panasz alapján tárták fel, további 22 százalékukra pedig vezetői felülvizsgálat során derült fény

Megjegyzés a szerkesztőknek:

  • A tanulmány alapjául szolgáló adatokat a KPMG tagvállalatai 2013. márciusa és 2015. augusztusa között csalási esetek tanulmányozása során gyűjtötték. Összesen 750 olyan elkövetőt vizsgáltak, akik a világ 78 különböző országában követtek el csalásokat. Európából, a Közel-Keletről, Afrikából, Amerikából, Ázsiából és a Csendes óceáni térségből egyaránt érkeztek adatok. A tanulmány készítése során olyan fehérgalléros bűneseteket vizsgáltak, amelyek esetében az elkövetők kilétére fény derült, és a bűncselekményekhez kötődő háttér-információk részletekbe menően rendelkezésre álltak. A tanulmány egyúttal a KPMG 81 különböző országban tevékenykedő szakemberei véleményét is magában foglalja. A kiadvány egy hasonló, 2013-ban készült tanulmányra épül.
  • A tanulmány ide kattintva érhető el.

Global Profiles of the Fraudster 2016

További angol nyelvű információk a tanulmánnyal kapcsolatban a KPMG globális oldalán érhetők el.

 
Tovább

Kapcsolat

 

Ajánlatkérés

 

Tovább

Új KPMG weboldal

Megújult honlapunkon könnyebb megtalálni a tartalmakat, egyszerűbb navigálni, és mostantól a mobilböngészőkön is működik.

 
Tovább