IFRS 9 standarddal kapcsolatos fejlemények

 

Előtörlesztési jellemző negatív kompenzációval

2017 októberében az IASB által jóváhagyott IFRS 9 standard módosításai lehetővé teszik a gazdálkodó egységek számára, hogy azon pénzügyi eszközeiket, amelyek negatív kompenzációs előtörlesztési jellemzőkkel bírnak, amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken (FVOCI-n) értékeljék, amennyiben a többi ehhez kapcsolódó előírásnak is eleget tesznek. A standard módosított szövegéből kikerült a „további” szó, így a „negatív kompenzáció" „ésszerű kompenzáció”-nak értelmezhető. Helyi jóváhagyást követően a módosítások hatályba lépése 2019. január 1.; korai alkalmazás megengedett. Visszamenőleges alkalmazás szükséges a releváns áttérésre vonatkozó mentességek függvényében.

2017 novemberében az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) jóváhagyta az IFRS 9 standard módosításait, mivel azok minden releváns technikai jóváhagyási kritériumnak megfeleltek, valamint elősegítik az európai közjót.

 

Pénzügyi kötelezettségek módosítása vagy cseréje

A Bizottság megerősítette, hogy a pénzügyi kötelezettségek azon nem alapvető módosításaira, amelyek nem eredményeznek kivezetést, az alábbi számviteli elszámolási módszer alkalmazandó:

– a módosított pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékének újraszámolása a módosított szerződéses cash flow-k eredeti effektív kamatlábbal (EIR-rel) való diszkontálásával; és
– a módosítások nyereségként, illetve veszteségként való megjelenítése.

Ezáltal a számviteli elszámolás konzisztens azon pénzügyi eszközök módosításának megjelenítésével, amelyek nem eredményeznek kivezetést. Az IAS 39 alatt végzett általános gyakorlat szerint a módosítás alkalmával az EIR újraszámolása szükséges, hogy a belső kamatláb az újraértékelt szerződéses cash flow-kat tükrözze nyereség, vagy veszteség megjelenítése nélkül. Amennyiben az IFRS 9 standard kezdeti alkalmazása a módosítások kapcsán számviteli politika változást von maga után, visszamenőleges alkalmazás szükséges, egyes áttérésre vonatkozó mentességek függvényében.

 

Az IFRS 9 standardhoz kapcsolódó közzétételi követelmények alkalmazása

2017 októberében az IASB megvitatta az IFRS 9 standardhoz kapcsolódó legfontosabb közzétételi követelményeket, és megállapította, hogy:

– az IFRS 9 standard követelményei sok szempontból különböznek az IAS 39-től, amelynek következtében a pénzügyi beszámolókban nyújtott információk jelentős mértékben el fognak térni; és
– a magas színvonalú közzétételi követelmények fontosak mind a befektetőknek, mind az egyéb érdekelteknek, hogy egyértelmű legyen mi változott az IAS 39 standardról az IFRS 9 standardra való átállás következtében, valamint az, hogy mik képezik az IFRS 9 szerint kimutatott összegek alapját.

 

Kamatbevétel megjelenítése

2017 novemberében az IFRS Értelmező Bizottság megvitatta az IAS 1 standard 82(a) paragrafusában azt a kapcsolódó módosítást, amit az IFRS 9 standard idézett elő. A bekezdés értelmében, a vállalatok kötelesek külön sorban feltüntetni az effektív kamatláb módszerrel számított kamatbevételeiket az átfogó jövedelemkimutatásban.

Egy, a Bizottság felé beadott kérelemben fogalmazták meg a kérdést; vajon ez az előírás hatással van-e a származékos ügyletek valós értéken értékelt nyereségére/veszteségére, amelyek nem képezik részét egy megjelölt és hatékony fedezeti kapcsolatnak az IFRS 9 és IAS 39 standardok szerint.

A Bizottság megállapította, hogy az amortizált bekerülési érték szerinti könyvelés, beleértve az effektív kamatláb módszerrel kalkulált kamatbevétel-számítást és a várható hitelezésiveszteség -modellt, kizárólag olyan pénzügyi eszközökre alkalmazandó, amelyek követő értékelése vagy amortizált bekerülési értéken, vagy FVOCI-n történik (tehát az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre ez nem vonatkozik).

 

IFRS 9 átállási tőkekövetelmények

2017 novemberében az Európai Parlament megállapodásra jutott az átállási tőkekövetelmények tekintetében, hogy minimalizálják az IFRS 9 standard saját forrásokra gyakorolt hatását . A bankok dönthetnek ezen rendelkezések alkalmazásáról, ami így korábbi döntésük megmásítását is jelentené, felügyeleti engedély függvényében.

Az átállási megállapodások értelmében a bankok visszaírhatják az alábbi elsődleges alapvető tőke- (CET 1) csökkenéseket, amelyek az IFRS 9 standard adoptálásából erednek:
• 2018 – 95%
• 2019 – 85%
• 2020 – 70%
• 2021 – 50%; és
• 2022 – 25%.

Azon bankoknak, amelyek alkalmazni szeretnék e rendelkezéseket, kétféleképpen is közzé kell tenniük – azaz a rendelkezés alkalmazáskor illetve a nem-alkalmazáskor kapott – saját forrásaikat, illetve tőke– és tőkeáttételi arányszámaikat. Ezen rendelkezések 2018. január 1-től érvényesíthetők, amely dátum az IFRS 9 standard hatályba lépésének időpontja is egyben.

 

Kérdésünk:

Mely standardot módosította az IFRS 9 a kamatbevételek megjelenítése kapcsán?

 

Aktuális hírlevelünk mellett figyelmébe ajánljuk a közelmúltban megjelent IFRS- témájú cikkeinket, amelyeket blogunk és a KPMG LinkedIn oldalán is megtekinthet.

 

Ízelítőül:

 

Hab az IFRS tortán – Változások az MNB felé történő kötelező adatszolgáltatásban

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hitelintézetek, hitelintézeti típusú EGT-fióktelepek, illetve a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások új, IFRS 9 alapján átdolgozott adatgyűjtéseit. A legfontosabb tudnivalók elérhetők a blogunkon.

 

Veni, Vidi, IFRS 15 – Az új bevétel standard hatása a bankszektorra

A 2018-tól kötelezően alkalmazandó IFRS 15 standard alkalmazásában leginkább érintettként a termelő és szolgáltató vállalkozásokra gondolhatunk. Kérdés azonban, hogy a bankszektort – amely 2018. január 1-jével néhány intézmény kivételével kötelezően átáll az IFRS-ek alkalmazására – hogyan érintik az új bevétel standard által hozott változások.

 

A FINREP-táblák változásai az IFRS 9 standard bevezetésével

Az új, IFRS 9 standard szerinti FINREP-táblák kitöltési követelményei 2018. január 1-től alkalmazandóak, így a Felügyeleti elvárásokra is reagálva (2017/1443-as végrehajtási rendelet a felügyeleti adatszolgáltatás módosításáról) fontos összefoglalni az adatszolgáltatási struktúra és az új standard szemléletéből adódó FINREP-táblák kitöltési követelményeit, kiemelve a főbb változásokat és a könyvvizsgáló szerepét az adatszolgáltatásokkal kapcsolatban.

 

Felkészülés az új lízingsztenderd bevezetésére – áttérési lehetőségek

Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel sztenderdekre történő átállás mellett a társaságokra az elkövetkező időszakban újabb feladat vár: az új lízingsztenderd, az IFRS 16 bevezetése. A 2016-ban kibocsátott sztenderdet a társaságoknak 2019. január 1-jétől kötelező alkalmazniuk (az előalkalmazás megengedett, amennyiben a társaság már alkalmazza az IFRS 15-öt), így elengedhetetlen, hogy minél hamarabb elkezdjék a felkészülést, megismerjék az IFRS 16 előírásait.

 

Új Koncepcionális keretelvek – milyen következményekkel jár az alap tézisek újradefiniálása?

Az IFRS-ek alapjául szolgáló Koncepcionális keretelvek sok esetben megfelelő iránymutatásként szolgálnak, de egyre több olyan esettel találkoznak a sztenderdalkotók is, amelyek szükségessé tették az alapvetések felfrissítését. Milyen következményekkel jár az újítás? A legfontosabb tudnivalókat tartalmazza új blogbejegyzésünk.

Amennyiben regisztrál honlapunkon, 15 napig ingyenesen kipróbálhatja a KPMG nemzetközi online könyvtárát, melyben hasznos információkat talál a nemzetközi beszámoló-készítési szabályokról:

http://kpmg.com/Global/en/WhatWeDo/Special-Interests/accounting-research-online/Pages/Default.aspx

Regisztráljon a KPMG globális oldalán, és értesüljön elsőként az IFRS-ekkel kapcsolatos elemzésekről, összefoglalókról elektronikus hírlevelünkből.

https://www.kpmg.com/Global/en/Pages/Register.aspx