IFRS-hírlevél - 2016. május

IFRS-hírlevél - 2016. május

Összefoglaló a KPMG havonta megjelenő, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) aktualitásaival foglalkozó, angol nyelvű kiadványainak 2016. májusi számaiban megjelent információkról.

1000

IFRS-ek a gyakorlatban – IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard

Amikor az IASB és FASB 2014-ben kiadta az új bevételi standardot, azt jósoltuk, hogy az igazi munka csak most fog elkezdődni. És ez tényleg beigazolódott. Az elmúlt két évben a vállalatok a bevezetés nehézségeivel birkóztak. Válaszul a Tanács jelentős változtatásokat adott ki az új standardhoz kapcsolódóan és eltolta 2018-ra a hatályba lépés dátumát. Miközben a KPMG az ügyfeleinek segített eligazodni a szabályozásban, széleskörű betekintést és gyakorlati tapasztalatot szerzett az USA-ban és globálisan is a standarddal kapcsolatosan. Ezek a tapasztalatok olvashatóak a Revenue – Issues In-Depth második kiadásában, mely csaknem kétszer olyan hosszú lett, mint az első kiadás. A kiadvány még több példát mutat be, valamint tartalmazza az azokról a területekről folytatott megbeszélések átiratát is, amelyeket a vállalatok a legösszetettebbnek találtak, valamint a legújabb IASB és FASB fejleményeket is. Számos vállalatot meglepetésként ért az új standard értékelési és megvalósítási fázisának hossza és komplexitása. A kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson az IFRS 15 kihívásainak kezelésében mindazoknak, akik csak most kezdik el a bevezetést, valamint azon vállalatoknak is, amelyeknél a bevezetési projekt már előrehaladottabb állapotban van.

IFRS-ek a gyakorlatban – IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek standard

IFRS – Új standardok

A hírlevél minden negyedév végén összefoglalja az újonnan hatályba lépett, illetve a közeljövőben hatályba lépő standardok listáját. Ezen kiadás a 2016. június 30-án vagy azt követően végződő üzleti évekre, illetve évközi időszakaikra vonatkozóan hatályos standardokat tekinti át.

 

2016. december 31-től lép hatályba:

  • a hatósági árszabályozás alá eső tevékenységet folytató vállalatok számára kibocsátott IFRS 14 Hatósági árszabályozásból eredő elhatárolások standard,
  • az IFRS 11 Közös megállapodások standard módosítása,
  • az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és IAS 38 Immateriális javak standardok alkalmazható értékcsökkenési és amortizációs módszertanait egyértelműsítő módosítása,
  • az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és IAS 41 Mezőgazdaság standardokban azon biológiai eszköz számviteli követelményeinek megváltoztatása, melyek az évelő növények definíciója alá tartoznak,
  • az IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások standard kiegészítése a tőkemódszer egyedi pénzügyi kimutatásokban való alkalmazására vonatkozóan,
  • az IFRS standardok 2012-2014. évi éves javításai,
  • az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások, IFRS 12 Más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek közzététele és IAS 28 Társult vállalkozásokban és közös vállalkozásokban lévő befektetések standard módosítása a befektetési társaságok esetében alkalmazható konszolidációs kivétel témával,
  • valamint az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardközzétételre vonatkozó kiegészítése.

 

Standardok, melyek még nem léptek hatályba, de korai alkalmazásuk megengedett:

  • az IAS 7 Cash flow kimutatás standard közzétételre vonatkozó kiegészítése,
  • az IAS 12 Nyereségadók nem realizált veszteségekkel kapcsolatban felvett halasztottadó-követelések megjelenítésére vonatkozó módosítása,
  • IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek,
  • IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok,
  • valamint az IFRS 16 Lízingek.

 

IFRS – Új standardok

IFRS – A biztosítási piac hírlevele, 54. szám

Májusi ülésén a Tanács befejezte az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és IFRS 4 Biztosítási szerződések együttes alkalmazásáról szóló nyilvános tervezetének a megvitatását. Az IASB elfogadta, hogy azon gazdálkodók, akik alkalmazzák az IFRS 9 alkalmazására vonatkozó ideiglenes mentességet, de ezt követően valamilyen okból megszűnik a jogosultságuk, az alkalmasság elvesztését követő második éves beszámoló-készítési időszakra kell csak elkezdeniük az IFRS 9 alkalmazását. Továbbá elfogadta azt is, hogy azon gazdálkodók, akik a kezdeti vizsgálatkor nem jogosultak az ideiglenes mentességre, felülvizsgálhassák jogosultságukat az IFRS 9 kötelező hatálybalépése előtt, amennyiben bizonyíthatóan változás következett be a vállalati struktúrában, amely megváltoztathatja a gazdálkodó elsődleges tevékenységét. Az IASB megerősítette, hogy engedélyezi az első alkalmazóknak a mentességi kritérium és az ’overlay approach’ használatát, amennyiben megfelelnek a kritériumoknak. Ez további mentességet jelent az egységes számviteli politika alkalmazásának követelménye alól a tőkemódszert alkalmazó társult és közös vállalatok befektetőinek is, amennyiben az egyik fél alkalmazza az ideiglenes mentességet, a másik viszont nem. A Tanács továbbá kihirdetette, hogy az ideiglenes mentesség végleges lejárati határideje 2021. január 1. Az IFRS 4 végleges módosításainak publikálása 2016 szeptemberére várható. Mindeközben a Tanács folytatja a biztosítási szerződések standard felülvizsgálatát, melyet várhatóan 2016. év vége körül fog kiadni.

IFRS – A biztosítási piac hírlevele, 54. szám

IFRS – Pénzügyi instrumentumok hírlevél

Az IASB májusi ülésén folytatta a tőkejellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumok témájának megvitatását, amelyhez kapcsolódóan a következő területeken korábban már folytatott megbeszéléseket:

  • a maradványösszegtől függő kötelezettségek elkülönült bemutatására vonatkozó követelmények terjedelme; valamint
  • az eredmény és egyéb átfogó jövedelem (OCI) lehetséges hozzárendelési módjai a törzsrészvényeken kívüli (származékos és nem származékos), saját tőkére vonatkozó igényekhez.

Májusi ülésén a Tanács folytatta áprilisi vitáját az eredmény és egyéb átfogó jövedelem származékos és nem származékos – törzsrészvényeken kívüli – saját tőkére vonatkozó igényekhez való hozzárendeléséről, és további lehetséges hozzárendelési módokat vizsgált meg a származékos saját tőkére vonatkozó igények esetén. Ennek célja az lenne, hogy egy olyan hozzárendelési módot dolgozzanak ki, amely hasonló az IAS 33 Egy részvényre jutó nyereség standard esetén a hígított EPS-számításban közvetetten jelen lévő hozzárendelési metódushoz.

A projekt következő lépése az lesz, hogy megfontolják a maradványösszeg definíciójának finomítását. A Tanács tovább fogja vizsgálni a maradványösszegtől függő bevételek és ráfordítások eredményben vagy OCI-ban való bemutatását és a saját tőkére vonatkozó igényekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettségeket is.

A makrofedezeti számvitelről indított projektet nem tárgyalták meg alaposan az áprilisi megbeszélésen, mindazonáltal a 2015-ös Napirendi Konzultációval kapcsolatosan érkeztek visszajelzések a Tanácshoz. A legfőbb prioritás ebben a projektben, hogy erősítsék a kamatlábkockázat kezelésének bemutatását nyitott portfóliók esetében, és hogy túllépjenek a jelenlegi fedezeti elszámolási követelmények korlátain. A Tanács arra kérte a munkatársakat, hogy fontolják meg az ügyfelek magatartásáról és a legfontosabb látra szóló betétek portfóliójának replikálásáról találtakat, amikor folytatják az alternatív megközelítések kidolgozását a dinamikus kockázatkezelésre.

IFRS – Pénzügyi instrumentumok hírlevél

Kapcsolat